Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben
birtok, holtkéz vagyon, tekintve, hogy Magyarország húsz milliót megközelítő lakosságából körülbelül 14 millió léleknek egy talpalatnyi földje sincsen; tekintve, hogy a földbirtokoknak ez a hallatlanul aránytalan elosztása a népesség óriási méretű elszegényedésének, a mindinkább növekedő kivándorlásnak, s a népet pusztító ezerféle bajnak egyik főokczója; tekintve, hcgly minden népképviselőnek, kötelessége arra törekedni, hogy megváltsa Magyarország egész népét a nagybirtokok, latifundiumok és a papi holtkézbirtok néppusztító átkától .. . földhöz, s az által kenyérhez és biztos megélhetéshez juttassa az érdemtelenül nyomorgó népmilliókat: utasítsa a ház a földmívelésügyi minisztert, hogy kezdje meg haladéktalanul az előmunkálatot a hitbizományok és papi birtcikok állami megváltásának kérdésében, hogy ezen birtokok az állam tulajdonába kerüljenek; az állam olcsó haszonbér mellett apró parczellákban bocsássa ezen földeket a földre, illetőleg kenyérre szoruló szegény nép használatára. Ennek az intézkedésnek természetszerű következése lesz, hogy jórészben enyhül a népmilliók véghetetlen nyomora, megszűnik a kivándorlás és a nép nyomorára spekuláló lelketlen földuzsora és kizsákmányolás eltűnik. Utasíttassék tehát a földmívelésügyi miniszter, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot hat hónap alatt terjessze a képviselőház elé." 2 1 Áchim tehát világosan látta, hegy jelenléte és határozati javaslata ellenszenvvel találkozik a koalíciós parlamentben. De minden lehetőséget igyekezett felhasználni az ország egész parasztságának felrázására, pártja tömegerejének fokozására. S a parlamentet — lapja a Paraszt Üjság mellett — a legfontosabb olyan politikai fórumnak tekintette, amely segíti fő célkitűzéseinek megvalósításában. Emellett persze abban is reménykedett, hogy a korántsem egységes koalíció egy részét, mindenekelőtt a függetlenségi párt balszárnyát, sikerül maga mellé állítania. A koalíció belső ellentétei azonban egyelőre még nem törtek felszínre, a paraszti egységfront áchimi programja különben sem erősíthette a függetlenségi párt még lappangó belső ellentéteit. Hiszen a függetlenségi párt balszárnya is részben olyan úri birtokosakból állt, akik érdekeik szerint több vonatkozásban szembekerülhettek ugyan a koalíció nagybirtokos vezetésével, de ok is mereven elutasították például az aratómunkások és a törpebirtokosok érdekeinek védelmét, így a parlamentben egyedül maradt és a kormánynak a tömegmozgalmak brutális letörésére irányuló hadjárata — a képviselői mentelmi joggal mitsem törődve — Achimot sem kerülhette el. Törvénytelenül kizárták a képviselőházból, a különböző perek, büntető szankciók sorozatát indították ellene. 2 2 Áchim azonban a forradalmár hitével hitte és vállalta a paraszti szegénység ügyét. Soha nem rettent vissza az útjába rakott akadályoktól. Harci kedvét ezek inkább megsokszorozták. Mandátumának elkobzása után a kormány és a Békés megyei helyi hatalmasságok elleni harcában ért pályájának újabb csúcsaira. A parasztpárt 1908-as ún. pünkösdi kongresszusa nemcsak a paraszti egységfront szükségességének legtisztább felismerését mutatja, hanem a magyarországi progresszió történetének eddigi legkiemelkedőbb állomásít is jelzi. Ezen a kongresszuson ugyanis a parasztpártiak mellett részt vettek a balmazújvárosi Országos Földműves Párt, a nyugat-magyarországi parasztszövetség, a sop<161
