Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben
tette. Békéscsaba gondját-baját, a parasztság életkörülményeit jelző, gondosan összeállított statisztikai adatokat leplezgetés nélkül, önmagában is kegyetlen valóságában olvasta a magyar uralkodó osztályok fejére. De a képviselői tisztségnek nemcsak a parlamentben adott új értelmezést a szokványos felfogással és gyakorlattal szemben, hanem választó kerületében is. Mindazt, amiért a parlamentben szót emelt, választókerületében igyekezett megvalósítani. Mandátuma mindezen túlmenően arra is kötelezte, hogy mélyebben tanulmányozza az országos politikát, mindenek előtt a parlamentet, amelynek tagjává vált, s az országgyűlési pártok összetételét, jellegét. Szemtől-szembe láthatta, hallhatta a hazafias mezben tetszelgő, lényegében azonban a nagybirtokos érdekeket védő győztes koalíciós vezéreket. Többen feltették már a kérdést: mivel magyarázható Áchim viszonylag gyors szembefordulása koalíciós partnereivel? 1905. október 10-i képviselőházi felszólalásában még mindig velük együtt követelte, hogy ne vegyék tudomásul az országgyűlés elnapolását kimondó királyi kéziratot, ,,a ház maradjon együtt, folytassa tovább ülését". 1 0 Látszólag tehát, — már idézett — a koalíció vezetőihez intézett figyelmeztetése ellenére fenntartja velük a szövetséget. Amíg azonban a koalíció ún. vezérlőbizottságának tagjai — Andrássy, Apponyi, Bánffy, Kossuth Ferenc, Batthyány Tivadar — az országgyűlést pusztán hatalomra kerülésük érdekében kívánták működtetni, addig Áchim azért, ,,hogy jogokat és törvényeket alkossunk a Haza és a nép javára". 1 1 A feltett kérdésre adott választ ezért nem lehet valamilyen külső hatásra leszűkíteni és a szakítás időpontját sem lehet egyetlen időpontra korlátozni. Várkonyiék 1906 áprilisi inspirációja pl. legfeljebb segítette Achimot a már korábban érlelődő elhatározásában, a formális szakítás kimondásában. 1 2 A lényegi okok korábbra viszonyulnak, s korántsem szűkíthetők a magyarországi parasztmozgalmak immanens fejlődésére. 1 3 Ezért van nagy jelentősége ebben az összefüggésben is Achim már említett új jellegű mandátum-felfogásának. Politikai tehetsége is nagyobb volt annál, hogy pusztán valamilyen hatással íehetne megmagyarázni életének ezt a döntő fordulatát, ami rövidesen a magyarországi progresszió élvonalába emelte. Puritán életfelfogása, természetes esze, megalkuvást nem ismerő jelleme nagymértékben hozzásegítette a felismeréshez: nem mehet egy úton a koalíciósokkal. Segítségére volt ebben választókerületének sajátos nemzetiségi helyzete. A hatalomra vágyó koalíció vezérlőbizottsága ugyanis a parlamenten kívüli Fejérváry kormány kinevezése után indította meg az ún. nemzeti ellenállást. Különösképpen felerősödött ekkor szélsőséges nacionalizmusa, hegy azután 1906 áprilisától, amikor az uralkodó hozzájárulásával végülis kormányra került, nemzetiség ellenes politikája méginkább előtérbe kerülhessen. Áchim 1905 májusában még kísérletet tett arra, hogy szlovák származását összebékítse a divatos hazafisággal. 1' 1 A későbbiek során azonban ilyesmivel már nem találkozunk. Achimot és békéscsabai szlovák anyanyelvű választóit természetesen érzékenyen érintette a koalíció fokozódó nemzetiségellenes nacionalista propagandája. Helyzetüknél fogva sem vállalhatták a tartós együttműködést a tulipán jelvényeket gyártó és viselő, az ország más nemzetiségű lakosságának fokozottabb gazdasági, politikai elnyomását valló koalícióval. A vegyes nemzetiségű békéscsabai választókerületnek tehát lényeges szerepe <158