Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben
volt abban, hogy Áchim 1908 elején már nyíltan is szembeszállt a koalicioval. A parasztmozgalom s Áchim politikai fejlődése mellett tehát a koalició politikájának változásai is siettették a szakítást. 1905-ben, egy ideig a koalició még úgy próbált kormányra kerülni, hogy az ország széles közvéleményére appellált. Ezért igyekezett maga mögött tartani a demokratikus és nemzetiségi irányzatokat. Valóságos gazdasági, társadalmi célkitűzései helyett ezért egy ideig maga is a reformokat, a társadalmi és nemzetiségi megbékélést hirdette. A Fejérváry-kormánynak a nemzeti ellenállás letörésére irányuló intézkedései után azonban — királyi biztosok kinevezése a megyék élére, az országgyűlés folytonos elnapolása, majd 1908 februári feloszlatása stb. — a koalició előtt világossá vált, hogy Bécs számára nem hatásos érvek korábbi érvei. Ferenc József tudtára adta Kossuth Ferencéknek: hatalomrakerülésük egyetlen útja a teljes behódolás. Így 1905 végétől a mindenáron hatalomravágyó koalició számára értelmetlenné vált a széles, demokratikus közvéleményre való hivatkozás. így érdektelenné vált az Áchimmal fenntartott taktikai szövetsége is. Ilyen körülmények között Áchim koalícióval szembeni bizalmatlansága 1906 elején felerősödött. A koalíciót támogató Újjászervezett Szociáldemokrata Párt tagja, parlamenti képviselője volt ugyan, de egyre határozottabban sürgette a parasztság önálló, radikális politikai fellépésének szükségesságét. Ezen a ponton rövidesen el is válik Áchim és Mezőfi útja s az események menete már jelzi, s a történelem bizonyítja Áchim igazát. Politikai éleslátására vall, hogy még akkor szakít a nemzeti frázisokat hangoztató újjászervezetekkel, amikor a koalició még hatalomra sem került, amikor a közép- és kispolgárság, a birtokos parasztság jelentős tömegei még bíztak hangzatos jelszavaiban. A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt 1906. március 17-én alakult meg. Ezen az alakuló kongresszuson 115 alföldi község képviselői elfogadták a párt programját, amelyet a párt lapja a Paraszt Üjság első, 1906. április 8-i száma közölt. A program követelte az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választói jog megadását minden 20 éven felüli állampolgárnak, nemre, vallásra, nemzetiségre, foglalkozásra és vagyonra való tekintet nélkül. Szerepelt a programpontok között a főrendiház eltörlése, az önálló vámterület megvalósítása, s nagy heljyet kaptak a nagybirtokrendszert korlátozó javaslatok. „Egyrészt az alföldi népesség szaporodásával, — írja Áchim a Paraszt Újság 1. számában — másrészt a kötött és 10 000 holdon felüli birtokok számának növekedésével áll összefüggésben az alföldi parasztnép nyomora és nélkülözése. A földéhség ijesztő mértékben terjed . . . Minthogy pedig az állam semmit sem tesz, hogy a milliónyi parasztságot előnyös és hosszúlejáratú földbérlethez juttassa, kénytelen a nép vándorbotot ragadni és százezer számban minden hónapban és minden évben kivándorló hajóra menekülni. Ezen alapszik az a követelésünk, hogy Magyarországon 10 000 holdon felüli saját kezelésben levő birtoka senkinek ne legyen, hanem a földtulajdonosok tekintet nélkül arra, hogy kincstári, vagy hitbizományi, vagy papi javadalom, vagy egyéni birtok, törvényhatóságilag köteleztessenek a tízezer holdon felüli terület hosszú időre terjedő kisparcellákbani bérbeadására a parasztoknak." 1 5 Igaza van Király István már idézett írásának, mely szerint .,Áchim pártját az agrárszocializmus örökc<159
