Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gajdácsi Pál: A békéscsabai általános iskolák fejlesztésének tízéves eredményei

legalapvetőbb ok, hogy a külterületen is észrevehetően megnyilvánult a természetes népszaporulat csökkenése. A másik tényező: a város iparosodása következtében a munkahelyi változással összefüggésben nagy volt a tanyákról beköltözők száma. A harmadik ok: egyre több szülő felismeri a városi osztott iskola előnyeit a részben osztott, vagy osztatlan iskolával szemben. E helyes felismerés alapján gyermekét a városi iskolába járatja. A körzetesítés e folyamatot lényegesen meggyorsítaná. Sajnos, 'az városunkban eddig eléggé nehézkesen haladt. Az 1975-ig megépülő új, 120 férőhelyes diákotthon bizonyára nagyban elősegíti e fontos közoktatási probléma megoldását. Az anyakönyvi bejegyzések alapján 1974 szeptemberére 782 első osztályos várható. E számhoz hozzá kell számítani azt az öt év alatti beköltözésből eredő — nem Békéscsabán anyakönyvezett — 4—5%-os növekedést is, amely csaknem minden évben jelentkezik. Az így kialakult közel 850-es évfolyamlétszám szinte azonos lesz a jelenlegi nyolcadik osztályos évfolyamlétszámmal. Mélyebben vizsgálva, elemezve a létszám alakulását kiderül tehát, hogy a létszám csökkenésének ténylegesen csak átmeneti jellege van. A gyermekgondozási szabadság ösztönző hatása következtében e létszám-növekedés várhatóan csak fokozódni fog. Ennek további következménye viszont az, hogy 1975—1976—1977-es években azokkal a kilencszáz vagy ezres évfolyam-számokkal kell terveznünk, amelyek a most kilépő osztályokban vannak. Ezen tények, ismeretek szem előtt tartásával szükséges ezért a jövőben is az elmúlt időszakhoz hasonlóan (vagy még fokozottabban) fejleszteni az általános iskoláinkat. Mint fentebb említést tettem, vitathatatlan, hogy az iskolák korszerű és mennyiségileg megfelelő számú tanteremmel, valamint egyéb kisegítő helyiségekkel való ellátottsága nagymértékben növelheti az oktatás, a képzés, a nevelés színvonalát, illetve eredményeit. Az objektív valóság az, hogy korábban eléggé gyéren volt ellátott városunk általános- és középiskolai tantermekkel. A túlzsúfolt, magas létszámú osztályok, a váltakozó rendű tanítás semmiképpen sem volt előnyös az eredményesebb tartalmi munkára való törekvésben. Komoly mértékű tanterem gyarapodásról csak 1963. év óta beszélhetünk. 1961-ben 162 tantermet tartottunk nyilván. Sajnos ebből mintegy 25% szükségtanterem volt. Azl969. évben osztálytermeink száma 193. A 31 tantermes növekedést komplex, művelődésügyi miniszteri, illetve helyi tanácsi beruházásból értük el. Nagy szükség volt az ilyen mértékű fejlesztésre, hiszen megyénk egyik-másik városában jóval korábban megszüntették a váltakozó rendszerű tanítást, vagy már csak minimális a váltakozás. Városunkban 1961-ben még 44 tanteremben folyt váltakozó rendszerű tanítás, örvendetes, hogy ez a szám 1967. évben 14-re csökkent. Nevelőink tudják legjobban, hogy a délutáni tanítás értéke, színvonala — éppen a gyermekek viszonylagos fáradtsága, gyengébb koncentrálása miatt — alatta van a délelőttinek. Az utóbbi időben elért ütemesebb ellátás — a létszámok csökkenése ellenére — nem volt felesleges, sőt a jövőben legalább ilyen ütemben kell növelni tantermi állományunkat a váltakozás telies megszüntetése érdekében, valamint az 1970-es évek időszakában megnövekvő létszám miatt is. Helytelen tehát az olynn álláspont, hogy felesleges az általános iskolai tantermek további építése, gyarapítása, mondván, hogy úgyis csökken a létszám. A tantermek gyarapodásánál is gyorsabb ütemben szaporodtak a kisegítő helyiségek. Nem a kényelmet, hanem a korszerű oktatást, képzést, nevelést szolgálja a jól felszerelt napközis terem, ebédlő, műhely, előadó tornaterem, úttörőszoba. E nagyon fontos helyiségek az elmúlt 10 év alatt több mint kétszeresére növekedtek. Míg 1961. évben csak 17 ilyen helyiséget tartottunk nyilván, addig 1969-ben már 36 ebédlő, műhely, előadó, tornaterem vagy úttörőszobában folyik foglalkozás. A komoly fejlődés ellenére is van még tennivaló e téren. Sajnos, van még olyan iskolánk, ahol a „zsibongó" a napközis terem, a tanulószoba és a tornaterem is. Minden pedagógus előtt világos, hogy a tanulócsoport létszáma befolyásolja az osztályban folyó pedagógiai munkát, illetve annak eredményét. Ebből a szempontból örvendetes, hogy csökkent a tanulócsoportok létszáma. Természetes, erre tudatosan törekedtünk. A csoportok létszám-csökkenésének egyik természetes oka 127