Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - SZEMLE

nően, hiteles alakítást láttunk még Cromwell szerepében Patassy Tibortól, a sodró drámai erejű Szende Bassytől, a kulturálthiteles alakítást nyújtó Mester Jánostól Norfolk herceg szerepében, és a Richard Hich-et alakító S. Tóth Józseftől. Újlaki Károly a király szerepében nyújtott indulatokkal hevített jó alakítást, hasonlóan tetszett Gerentsér Júlia (Margaret), Korándy Dénes (Wolsey bíboros) és Forgács Kálmán (Chapuys). A kort hitelesen idézó díszletek és a jelmezek Csonka István tervei szerint készültek. Sokszínű, érdekes és izgalmas színházi élményt hoztak az első Békéscsabai Színházi Napok. A közönség láthatóan fokozódó érdeklődéssel fordul a színházművészet felé, mert az élmény, amit egy-egy jó elő'!dás nyújt felejthetetlen, és újabb élmények óhaját szüli. Így vált az ország művészeti életének már koránt sem elhanyagolható részévé a Békéscsabai Színházi Napok, melynek jövő évi folytatása elé bizakodó várakozással nézhetünk. SASS ERVIN A KÖNYV MESTERE KNER IMRE LEVELEZÉSE Magyar Helikon (Európa) 1969. Elek Lái7ló gyűjtésében és alapos jegyzeteivel látott napvilágot ez a kötet Kner Imre és kortársai egymás közti levelezéséből. A mintegy 150 levélen keresztül nem kisebb egyéniségek gondolatvilágába pillanthatunk bele. Kner Imréén kívül, mint Bartók Béláéba. Kodály Zoltánéba, Szabó Dezsőé be, Móricz Zsigmondéba, Móra Ferencé be, Földessy Gyuláéba, Füst Milánéba. Radnóti Miklóséba, Szabó Lőrincébe. hogy csak néhány nevet említsünk a sok közül. Ezek a nevek már önmagukban is utalnak Kner Imre jelentős egyéniség-voltára. De irodalom- és könyvtörténeti, társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból adatszerűségük miatt nem kevésbé fontosak azok a levelek is, amiket Fitz József nek, a neves könyvtörténésznek, vagy Mata Jánosnak. a kitűnő fametszőnek, azután Móricz Miklósnak, a statisztikus közírónak, vagy Nóvák László nak, a széleskörű munkásságot kifejtett nyomd ászát történésznek írt. Es a szereplők sorolását folytathatnók. A könyv három részre tagolódik: Ortutay Gyula bevezetése után a levelek következnek, majd a jegyzetek. A közölt levélmennyiség mindössze egy töredéke az egész levelezésnek, hisz maga Király György legalább 150 levelet írt Kner Imrének s ebből csak párat közöl a kötet, igaz a legjelentősebbeket. Egyetlen olyan levél sincs a kötetben, amely ellen vétót lehetne emelni. Az pedig, hogy nem több a közölt levél, az már a terjedelem kiadói korlátozásán múlt s nem Elek Lászlón. A bevezetés néhány megállapítását azonban csak némi módosítással fogadhatjuk el. tartozunk ezzel a tárgyilpgossággal Kner Imre emlékének és szellemének. Öt leveleiben, de cikkeiben és tanulmányaiban sem kapjuk rajta azon, hogy általánosítással torzítana, vagy bármely kérdést is frázisok átvételével intézne el. Mi sem eshetünk abba a hibába, hogy éppen vele kapcsolatban szó nélkül elmegyünk a kevésbé megalapozott állítások mellett, ha még oly gyakran találkozunk is velük. Kner Imre jelentőségét, mint könyvművészét, ma már nem lehet a szokásos egyoldalúsággal tárgyalni, mintha rajta k.'vül mások nem is értettek volna a szép könyv tervezéséhez és nyomtatásához és nem is állítottak volna elő műalkotás-számba menő szép könyvet. A fővárosi nyomdák sem csak „silány, lelkiismeretlen munkát" készítettek. Az elmúlt évtizedben szaklapokban annyi közlemény jelent meg idevonatkozóan, hogy azok alapján igen lényegesen módosítani kell a milleniumtól 1944-ig tartó korszakról negatívvá retusált képet s rá kell mutatni arra, hogy a képzőművészeti értelemben vett művészi magyar könyv területén Kner Imre mellett mé» kikkel s milyen éredmekkel találkozunk? Többek között Farkas Lászlóval (Táltos ki530