Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Krupa András: Negyedi káposztatermesztők Csanádalbertin és Nagybánhegyesen
hány fej káposztát, de a régi, hagyományos negyedi termesztési módot lassan elí elejtik. Ä csehszlovákiai Negyeden (Neded) az ottmaradotcak szintén a nagyüzemi gazdálkodást választották. Továbbra is kertészkednek, de nem annyira káposztával, hanem inkább más zöldségfélékkel foglalkoznak. A kisüzemi termesztés helyébe lépő nagyüzemi káposztatermesztés mai központjai Vágfarkasd (Vlcany), Zsigárd (Zihárec), valamint egyéb Vág menti falvak lettek, ahol a hatalmas kékeszöld káposztástáblák hektáronként 8—9 vagon káposztatermést adnak. Mindezen jelenségek miatt tartottuk szükségesnek, hogy ennek az értékes kultúrnövénynek, a káposztának — melyet még alig dolgozott fel a néprajztudomány — hagyományos népi termesztési módját, termelési szokásait megmentsük az utókor számára. 1. kép. Több hektáros káposztás tábla Vágfarkasdon (1969) (Vlcany), közvetlenül a Vág partján. Háttérben a komp A káposztatermesztés gazdasági, társadalmi körülményei A negyedi káposztatermesztés elterjedését a néphagyomány szerint az 1894-es árvíz segítette elő. A Vág közel egyméteres iszapréteget terített a földekre, s kedvező talajt teremtett a káposztának. A Vág, ez a szilaj, kiszámíthatatlan folyó, gyakran változtatta medrét, és hirtelen áradásaival többször is veszélyeztette a környék lakosságát. Legsúlyosabb áradása a XIX. században 1813-ban és 1894-ben volt. 1 1 Ez utóbbi évben 256 házat döntött romba, 1 2 ugyanakkor, mivel júniusban következett be, a már fejlett növényzet csökkenthétté az ár sodrát, és nagy területen idézhette elő a szokatlan mennyiségű iszap lerakódását. A hatalmas pusz63
