Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - SZEMLE

léről és az új igazgatási szervezet első napjairól. Végeredményben a békéscsabai visszaemlékezések egységes történelmi képet adnak az eseményekről, egyetlen történelmi tablóvá állnak össze. A gyulai eseményeket lényegében dr. Dallos Ferenc visszaemlékezése foglalja öszsze. Valósághűen, tárgyilagosan elemzi a történéseket, arányosítva azok jelentőségét, kiemelve a legfontosabbakat. A gyulai szereplő személyeket is reálisan értékeli. Rámutat ezenkívül arra is, hogy a pártok mellett a társadalom más szervei és maguk a lakosok is összefogtak a háborús károk felszámolására, a szociális gondok megoldására. A Dallos-beszámolót színezi az eseményeket kívülről szemlélő szintén gyulai Csete József emlékezése, aminek azonban jelentős része a tanügyi szervezet újjáteremtésével foglalkozik. Dr. Dallos Ferenc értékelésével ellentétesnek tűnik Szobek András visszaemlékezésének gyulai részlete. Szobek András maga írja, hogy a büntető századból viszszaérkezve hallotta a Kossuth rádió adásában azt az elvi jellegű utasítást, hogy politikai vonalon koalíciót kell teremteni a reakcióval le nem paktált demokrat'kus pártokkal. Később utal arra is, hogy a választási előkészítő bizottságok tagjai párosításában is megállapodás született. Ilyen volt Csongrád megyében Balogh páter — Révai József, Békés megyében Gyöngyösi János — Szobek András, vagyis a kisgazdapárti és kommunista párti páros. A gyulaiak is hasonló tájékoztatást kaptak október 14-én Vass Zoltántól és később a Gyulán gyakran tartózkodó Mátyás Lászlótól. A megyei igazgatási szervezet felállítását részletekbe menő, hosszas tanácskozások készítették elő, azért húzódott az el október 31-éig. E tanácskozások első idejében már tisztázást nyert, hogy az alispáni állás a kisgazdapártot illeti, mivel a megye későbbi időkben kinevezendő főispánja kommunista lesz. Ezért keresték fel a gyulaiak levélben Gyöngyösi Jánost, felajánlva neki az alispáni állást. Gyöngyösi azonban fontosabb politikai megbízásra hivatkozva az ajánlatot nem fogadta el. Csak ezután jött számításba az ugyancsak kisgazdapárti dr. Csige Varga Antal, aki végül is elnyerte az alispáni megbízatást. Egészen röviden még Csige Varga előéletéről. A tanácsköztársaság alatti szereplése miatt fegyelmi úton fosztották meg debreceni egyetemi könyvtárosi állásától. Ezután került 1920-ban Gyulára, ahol több mint egy évtizeden át kisgazdapárti ellenzéki lap szerkesztője és a lap nyomdájának ügyvezetője volt. A lapot részvénytársaság adta ki. Az 1931-es választás idején az igazgatósági tagok többsége átállt a kormánypárthoz. a laDot is eladták 10 000 pengőért a grófi jelölt támogatására. Ez ellen az erkölcstelen opktum ellen egvedül Csige Varga tiltakozott. Emiatt megfosztották állásától. koholt vádak alapján bűnvádi eljárást indítottak ellene, mely végül is felmentéssel végződött,. A politikai haisza ellene még évekig tartott. Minden politikai szereplését lehetetlenné tették. 1935-ben tért vissza a politikai é'etbe, mint, a kisgazdapárti jelölt választási irodájának vezetője. Később az ellenzéki várospolitikai blokk egy

;k megalapítója volt. Felszabadulásunkig kisgazdapárti maradt. Már a második naDon megalakult gyulai városi igazgatásban kapott szerepet és onnan került át a megyei szervezet élére A gyulai kommunisták a két legjobb emberünket: dr. Blanár Lászlót és dr. Hraskó Gyulát küldték a kisgazdapárti alispán mellé. Blanár a megyei főorvosi állást töltötte be. de ténylegesen a megye politikai irányítását ellenőrizte, mindaddig míg januárban ezt a szerepet Szobek András főispán vette át. Hraskó pedig nem 1945 januárjában lett megyei főjegyzővé választva, hanem ez állásába ugyancsak a gyulai városi igazgatásból az úi alispánnal egv napon került. Lényegében Blanár és Hraskó nélkül a kisgazdapárti alispán egyetlen ügyben sem hozhatott döntést. Még csak annyit, hogy Csige Varga lemondása után újból kisgazdapárti alispán töltötte be ezt az állást a tanácsok megalakulásáig. Jelentős hiányossága a gyűjteménynek, hogy kimaradt belőle az Orosházára vonatkozó visszaemlékezés. Holott ez a hely Békéscsaba után a megye másik fontos munkásmozgalmi központja volt,, ahol a kommunista pártszervezet már október 9én megalakult. Orosházán erős szociáldemokrata pártszervezet működött és a kisgazdapárt is hamar aktivizálódott. Itt ielent meg a megye első kommunista lapja október közepén: a Népakarat. Ezek a tények tették volna nélkülözhetetlenné az orosházi eseményekről szóló beszámolót. Bármenynyire érdekes, kitűnő íráskészséggel megírt Dumitrás Mihály helyzetrajza a kunágotai kaotikus viszonyokról, vagy Keresz534