Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - SZEMLE

tes Mihály általános választási visszaemlékezése, nem pótolhatják az Orosházára vonatkozó visszaemlékezést. A kötet két kiemelkedő írása Keresztes Mihály és Nagy Károly visszaemlékezése. Mindkettő elsőrendű értékű, sajátos történelmi dokumentum. Keresztes Mihály ma már úgyszólván feledésbe ment tényeket elevenít fel az első demokratikus választás előkészületeiről, a pártvonalon foganatosított szervezeti intézkedésekről, az „Emlékeztetőben" felsorolt feladatokról. Nagy Károly visszaemlékezéséből annak a résznek van dokumentációs értéke, amelyben a Megyei Földbirtokrendező Tanács elnöki tisztében szerzett tapasztalatait összegezi. Kitűnik ezekből, hogy megyénkben a földreform végrehajtása valóságos paraszti forradalmat hívott életre és ez a forradalmi hangulat a földreform vívmányainak megőrzésében még erősebb hangsúlyt kapott. Ugyanezt a forradalmi tömeghangulatot igazolja Litauszki András szarvasi visszaemlékezése is. Megemlítendő itt, hogy egyedül Nagy Károly foglalkozik a gyulai szovjet hadikórházak működésével, részletezve. hogy községe lakosai milyen nagyarányú áldozatot hoztak a kórházak fenntartása, a Vörös Hadsereg sebesültjeinek ápolása érdekében. Az egész mai megye változatos, sokszínű képét tükrözi Boros Gergelynek, a sarkadi feketeéri közös gazdaság működéséről, Hunya Istvánnak Endrőd felszabadulása első éveiről, Nagy Jánosnak a békés tizes tanács kezdeményezéseiről, Púja Frigyesnek, a battonyai népmozgalmakról közölt visszaemlékezései. Itt kell megemlíteni, hogy a kötetben helyt kellett volna biztosítani Szeghalomra vonatkozó em lékezésnek is. Szükséges még kiemelni a felszabadulás idején a fiatalok sorába tartozó Juhász József fontos adatait a megyei ifjúsági mozgalom kezdeteiről, valamint dr. Virágh Ferenc írását a békéscsabai ifjúsági kulturált mozgalom sikereiről, a kulturális forradalomért vívott harc első éveiről. E visszaemlékezések nélkül valóban nem kaptunk volna teljes képet. Nem volt viszont szerencsés a közéleti szereplők visszaemlékezései mellett három író megszólaltatása. Közülük legalább Féja Géza, a megyei könyvtárügy megszervezéséről, a csabai „népkönyvtár" elindításáról, uj olvasóréteg felneveléséről szolgáltat érdekes adatokat. Timár Máté, a megye felszabadulásakor egy dunántúli laktanyában élt, majd három évet hadifogságban töltött, tehát semmiféle közvetlen élménye nem lehetett megyénk felszabadulásáról. Ha már írókat kívántak szerepeltetni, miért maradt ki a biharugrai Szabó Pál, aki 1945 tavaszától jelentős politikai szerepet vitt, aki sokat tartózkodott falujában és így sokszínű megyei élményanyaggal rendelkezett? Egyébként Szabó Pál éppen a múlt évben írta életrajzának azt a kötetét, mely a felszabadulás utáni életszakaszáról szól. Külön dicséretet érdemel az a rangos nyomdai munka, mellyel a gyulai Békés megyei Nyomdaipari Vállalat a kötetet kiállította. A kötet jó formátumú, betűtípusa is szép és egyenletes nyomású. (Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi osztálya, Békéscsaba 1970.) DR. MARIK DENES A MAI MAGYAR FALU A SZOCIOLÓGIAI VIZSGALATOK TÜKRÉBEN — HEGEDŰS ANDRÁS: VÁLTOZÖ VILÁG — Falu, mezőgazdaság, agrártársadalom — s mindaz, ami a társadalomtudományokban ehhez a témakörhöz még kapcsolódhat — ismét divatos tárgyává vált világszerte az emberrel és társadalmával foglalkozó történeti, néprajzi, szociológiai vizsgálódásoknak. Talán elegendő, ha olyan neves közgazdászra hivatkozunk, mint a svéd Gunnar Myrdal, aki az agrártársadalmak fejlődésének távlatait a jelenkor egyik legdöntőbb kérdésének nevezi „Közgazdasági elmélet és a gyöngén fejlett területek" (Economic Theory and Under-Developed Regions, 1957) című könyvében; vagy a nyugatnémet Fritz Baadera, aki a mezőgazdaság problémáját a Föld lakosságának élelmezési gondjai oldaláról közelíti meg. A keleteurópai szocialista országok falusi társadalmaink elemzésében talán a lengyel szociológia jutott mindmáig a legmesszebb. 535