Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Jároli József: Adatok Orosháza 1744-1760 közötti össznépesség-számának alakulásához

tét tárgyaló monográfia is publikál, a földesúr számára készített adatfelvétel. Név szerint 224 család felsorolását találjuk benne. A nevek között 170 gazdát, és 54 zsellért sorol fel. Az előbbiekben vizsgált megyei összeírásokkal egybevetve az em­lített névanyagot, meglepő eredményt kapunk. Az 1746-ban felvett háztartásokból fél évtized múlva mindössze 67 szerepel. Egy évvel a taxalajstrom összeállítása után 1752-ben készített háziadó összeírás a lajstrom 224 nevéből mindössze 130-at tartalmaz. 1754-ben viszont a lajstrom nevei közül 146 található meg a nevek kö­zött. A négy forrás elemzése során 53 olyan családnévvel találkoztam, amely csak a taxalajstromban szerepel, az egyik megyei összeírásban sem. Az 53-ból 23 név tu­lajdonosa zsellér, 30 pedig valamennyi földdel rendelkezik, és a gazdák között tünteti fel a lajstrom. A megyei adatfelvétel tehát lényegesen kevesebb adózóra terjedt ki, mint a földesúri összeírás. A községben élők tényleges számának meghatározásához még közelebb visz az egyházi anyakönyv névanyagának feldolgozása. Az orosházi evangélikus egyház anyakönyvének vizsgálata azt mutatja, hogy adatközlése pontos 1745-től. Adata'nk azonban a kérdéses időszakra csupán a születésekre, és a házasságkötésekre van­nak, a halotti anyakönyvet majd csak 1771-től vezetik. Az anyakönvv az egyes összeírások keletkezése közötti időben az adózók nevein kívül számos új családne­vet közöl. így 1744—46 között az anyakönyvben 25; 1946—51 között 130; 1751—52 között 29; 1752—54 között 64; 1754—60 között pedig 289 új név tűnik fel az össze­írásokban szereplőkön kívül. Az egybevetésekből látszik a háziadó összeírások pontatlansága, hiszen az egyes felvételekhez képest úi nevekkel az egyik összeírásból kimaradó, másikban úira feltűnő családnevekkel találkozunk. Az egyes adatfelvételek általános utasítás nél­kül, más-más körülmények között születtek, ezért egvséees alapról történő elem­zésük nem lehetséges, és általános recentet sem használhatunk az összevetés során. Az eddigiekből az sem kétséges hogv a háziadó összeírások által feltüntetett csa­ládszámok nem felelnek meg a községben az adatfelvétel ideién élő csalink tánv­le^es számának. A ténylegesen ott levő családok számát az elemzett négyféle forrás adatainak összesítésével határozhatjuk meg közelítő nontosságffal. Az 174fí—47-es házipr\n összeírás és az anyakönvv összevetése rsak a pontatlanná" ténvér-o hívia fel a figyelmet, hiszen az összeírás névanyagán kívül az anvakönw 25 családot sornl fel. Az 1751-es taxalajstrom már érdekesebb kénét mutat. Névanvaga a ténvlege^en meglevőnek feltételezett népesség 58 százalékát tartalmazza, amelv 224 család­névből áll. A teljes képhez azonban hozzátartozik PZ anvakönw által rögzített 130 név is. amely az 1746—51 közötti időben turvk f" 1 inként, de a laistrnmban nem szereDel. így ez évre 354 család ielenlétét kell fei+é<-pipzni. Egvben arra is fel kell figyelnünk, hogy a földesúr számára készített taxalajstrom sem pontos. Kik nem kerülhettek bele ebbe az összeírásba? A kérdés megválaszolásához segítségül kell hívnunk a birtokviszonyokra vonatkozó adatokat, a taxa anyagából. A 224 névből mindössze két zsellérről tudjuk meg hogy vagyontalan, de akkor hol a többi ? Márpedig az orosházi határ kihasználása, a leffeltető állattenyésztés a c-»ántAl< vi­szonylag kis kiterjedése a legelőkhöz képest, arra utal. hogv a népesség jórésze nem rendelkezett földdel, illetve valamekkora nagvságú jobbágvt elekkel. Az ösz­szeírásban szereplők között tehát jelentős szegénv tömeg áll. amelv egyetlen ösz­szeírásban sem szerepel, mivel nem adózott, megélhetését mások állatainak legel­tetésével. napszámos munkával biztosította. Számukra az anyakönyvből következ­tethetünk. Az 1752-es megyei összeírás 182 nevet tartalmaz. Az anyakönvvi korrek­ció révén 29 új családot kell ehhez számítani, amelyek 1751—52 között tűnnek fel. de ide kell sorolni azt a 130 családot is, amely a 46-os összeírásból tűnt fel az anyakönyvben. Mivel az 1746-os összeírás 105 fős névanyagából elmaradó 32 család­névből 14 halálesetet tudunk, 18-cal kell megemelni a családok számát. A halál­esetekre — annak ellenére, hogy halotti anyakönyvezés a kérdéses időszakban nincs — eléggé bizonytalanul, de tudunk következtetni a születési és az esketési anya­könyvből. amely az elhalt szülőt, vagy özvegy házasodót kimutatja. A taxalajstrom által közölt családok közül 52-őt nem tartalmaz a vizsgált összeírás. Viszont a taxa 1751-ben, egy évvel előtte készült, ezért e neveket is felhasználhatjuk a helyesbí­514

Next

/
Oldalképek
Tartalom