Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Jároli József: Adatok Orosháza 1744-1760 közötti össznépesség-számának alakulásához

tésre, amely eredményeként 411 család jelenlétét tudjuk kimutatni 1752-ben. így az összeírás névanyaga a családok 44,2 százalékát tartalmazza a valóságos helyz3thez képest. Az 1754-es háziadó összeírás 228 családnevet sorol fel, amely a ténylegesen meglevő családok 49,8 százaléka. Az 1746-os és az 1752-es összeírások névanyagából 157-et tartalmaz az 1754-es felvétel. Az 1752-es összeírás névanyagából 25 családnévvel nem találkozunk 1754-ben. Ebből hat halálozási adatot ismerünk, amit felhasználhatunk helyesbítéshez. A taxalajstrom anyagából 82 nevet nem tartalmaz az összeírás. Megbízható halálozási adataink híjján jelenlétükkel itt kell számolnunk. A lajstrom 53 olyan nevet is tartalmaz, amely egyetlen összeírásban sem szerepel, viszont az anyakönyv alapján itt veszem figyelembe jelenlétüket. Tizenegy olyan név is van, amely 1746-ban szerepel, az 1752-es összeírásban nem, maid 1754-ben ismét találkozunk az adózók között az említett nevekkel. Mivel nagyobb méretű továbbvándorlásról nem tudunk, jelenlétükkel itt is számolni kell. Az anyakönyv az összeírások adatain túlmenően 64 új nevet tartalmaz 1752—54 között, amelyeket szintén hozzászámíthatunk az eddigiekhez. Az eddigi kutatások eredményét figyelembe véve egy család nagyságát ebben az időben országosan 4—5 főnek tekinthetjük.

1

0 A családok átlagos nagyságának számával szorozva az egves években a források egybevetése révén kapott családszámokat, az össznépesség alakulására a következő adatokat nyerhetjük: Év Családszám Lakosságszám 1746—47 125 562 1751 354 1593 1754 457 2056 A lakosságszám megközelítése ebben az esetben is csak hozzávetőleges, de a községben élő tényleges lakosságszámot mégis jól mutatja. Ha kontrollként a születésszámokból próbáljuk megközelíteni az össznépesség számát, akkor hasonló eredményt kapunk. Az 1751—54 közötti időszak évenkénti születésszámainak átlaga 106. A nemzetközi összegzés alapján, a kor termelőerőinek feilettségi szintjétől meghatározottan, egy állandó népességnél a születési aránv 40 ezrelék körül van.

1

1 Fiatal, produktív korban levő népességnél 45—50 ezrelékes születési arányt is feltételezhetünk. így egyszerű aránvoár segítségével. 40 ezrelékes születési arány esetén, az össznépesség számát 2650 főben állapíthatjuk meg. Negyvenöt ezrelék esetén az össznépesség száma 2355. és az 50 ezrelékes aránv esetén pedig 2120 fő. Tekintve, hogv nagyméretű bevándorlást feltételeztünk az adatok vizsgálata során, és a bevándorlók általában a produktív korba tartozók közül kerülhettek ki, az utóbbi születési arány látszik a legreálisabbnak. A korrekció révén látható, hogy az összeírások a ténylegesen mealevö névesséanek átlagosan 50.6 százalékát tartalmazzák. Mivel időben alig egy fél évszázad választ el bennünket a kérdéses korszak és a török hódoltság megszűnésétől, felmerül a kérdés, hogy valóban olyan nagymértékű volt-e a néne«ég "usztulása a megyében. illetve az egész országban a hódoltság során, mint általában tudjuk. Eddig ugyanis a történetírói gyakorlat az összeírások névanyagát pontos felsorolásnak, a valósággal megegyezőnek tekintette és az ország, illetve az egyes területek népesedési viszonyait ezek felhasználásával igyekezett rekonstruálni. Az elvégzett egybevetések azt bizonyítják, hogy az adóösszeírásokban kimutatott névanyag a tényleges népességnek átlagosan csak a felét sorolia fel. Az ország más területére vonatkozó kutatások is hasonló eredményt hoztak.

1

2 Esetünkben az anyakönyvek névanyaga majd kétszerese az adóösszeírásokban szereplőkének. A népesség természetes szaporodása révén a vizsgált tizenhat év alatt a népességszám 515