Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Litauszki Tibor: Eredményes kísérlet a mezőkovácsházi járásban bázistevékenységi rendszer kiépítésére
A. helyi tevékenység kifejlesztésében a szakkörvezetőnek kimagasló érdemei vannak, de ez a tevékenység nem bontakozott volna ki, ha nem érzik munkájuk társadalmi fontosságát, rangját nemcsak községi, de járási viszonylatban is. A kaszaperiek is készítettek vándorkiállítást, melyet eddig hat községben mutattunk be. A kaszaperi bázison alapszik járásunk egy nagyszabású vállalkozása: szakkörvezetőket képezünk saját erőinkre támaszkodva. A Népművelési Intézst adatai szerint országosan csupán 200 körüli szakképzett szakkörvezető működik e területen, s várhatóan a tanfolyamunkat megkezdő 45 személyből 20—25 eredményes vizsgát fog tenni. A további feladat: a tanfolyam befejezésével a községi szakkörök tartalmi munkájának megváltoztatása, rendszeres fórumot biztosítani a járásban készített népi hímzések bemutatására, fonalat, mintákat, esetleg kész termékeket árusító bázisüzlet létesítése Mezőkovácsházán, járásunk népművészeti motívumainak gyűjtése, magánlakások, közhivatalok ellátása ízléses népművészeti textílliákkal, s így esősorban a magánlakásokból kiszorítani az ízléstelen „falvédőket." c) Kevermes a családi és társadalmi ünnepségek rendezésének bázis feladatát kapta. A kísérlet eredménytelen volt főként két ok miatt: — Nem volt helyes a kiválasztás, mert bár hagyományai alkalmassá tennék e feladat végrehajtására, a kiválasztásnál a potencionális lehetőségeit néztük. (Stabil kórus működik, aktivizálható, megfelelő személyek élnek a községben, mozgalmi hagyományaik stb.). Helyesebb lett. volna erre a feladatra olyan községet kijelölni, ahol esetleg kisebb potencionális lehetőségek' vannak, de a tényleges tevékenység erősebb. — A kísérlet időszakában kétszer cserélődött a helvi irányító, a művelődési terem igazgatója, s emellett építkezési pondok is lekötötték a fluktuáló három személyt Elgondolásunk szerint a családi és társadalmi ünnen^égek bázisa a következő feladatokat teljesítené: szónoklat és szónoklati vázlatok gyűjteményének kialakítása az elmondott beszédek összegyűjtésével, pályázattal; a gyűjtemény anyagit elsősorban az alkalmi szónokok részére biztosítani; a szertartások kellékeinek (dekoráció, drapériák, lemezjátszó lemezekkel, magnetofon felvételekkel stb.) a járási szükségletnek is megfelelő mennyiségben és minőségben való felhalmozása, kölcsönzése: a községek állandó szertartáshelyeinek (házas=ágkötő termek, művelődési házak) berendezésében díszítésében helvszíni segítséget adni; az alkalmi szertartáshelyek berendezésér° díszítésébe vázlat-variánsokai kidolgozni, biztosítani ezek használatát; az e célt szolgáló eszközök kölcsönzése; forgatókönyv-variánsok összeállítása és közreadása stb. Módszereket kidolgozni, kipróbálni.a családi és társadalmi ünnepségek hatékony, indirekt népművelési hasznosításon. (Egy-egy ünnepségen mindig nagvobb számban ielennek meg az emberek, s ezért komoly nevelési alkalmat, lehetőséget rejt magában e fórum!) Részben a leírtak alapján is bizonyos általánosítható tanasztalat szűrhető le, s a továbbiak leírása helyett azok tevékenységét összefoglalóan értékelem. a) A bázisközpontok ered mén vessége szerint három csoport különül el: — Sikeres, eredményes volt a kezdeményezés a zenei nevelés, a helytörténet', honismereti (kiemelkedően jó volt), az irodalmi színpadok bázisának esetében. — Kevésbé volt sikeres, de még elfogadható eredményeket mutatott fel a népi kultúra egyes területeinek ánolására hivatott battonyai.. az ifjúság nevelésének, a műszaki szakkörök mezőkovácsházi, a tömegkommunikációs eszközök hasznosításának nagykamarást bázisa. — A többi bázis tevékenysége if»»n k^HPt' stádiumban van, néhány eredménytelen kísérletet végzett csupán a kiielölt község. D) A sikerelenségek főbb okai: — Elsőként kell említeni PZ igen na C Tv mértékű fluktuációt, mind a főfoglalkozású irányítók, mind a nani munkájuk mellett népművelést vállalók körében. A kísérlet időszakában a teljes járási irányító apparátus kicserélődött, a járási intézmény igazgatója más, szintén népművelési munkakörbe került, a kísérletben érdekelt három községben változott az igazgató, a számításba jövő nem hivatásos népművelők 459
