Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Litauszki Tibor: Eredményes kísérlet a mezőkovácsházi járásban bázistevékenységi rendszer kiépítésére

közül többen elköltöztek. A kísérlet rövid, másfél éves időszaka alatt nem lehetett a tevékenységet olyan mértékben kifejleszteni, hogy az ne csupán egy-két em­bertől függjön. — A már emh'tett, a vállalkozásban megnyilvánuló maximaiizmus miatt a járási irányítás nem tudta az egyes bázisok feladatát a munkatervi részletezésen túl írásban is kidolgozni, meghatározni az egyes ágazat bázistevékenységi modelljét. — Részben a fluktuáció, részben az anyagi erők hiányában nem tudjuk a szük­séges segédeszközöket biztosítani (gépkocsi, tájékoztató kiadvány, térképek ké­szítése, gyűjtemények kialakítása — a medgyesegyházi fotóarchívum és a mezőko­vácsházi helytörténeti gyűjtemény kivételével — stb.). Bár igen sok, a bázistevékenységet is érintő tevékenység, kísérlet alkalmai a felszabadulási jubileumi akciók voltak, népművelési apparátusunkat mégis — rész­ben a más tevékenységek rovására is — nagyon lekötötték. (Járásunkban 1969. szeptember 23-tól április 4-ig tartottak ezek az akciók, a szeptemberi battonyai program különösen nagy energiát kötött le.) Az egyes bázisok értékelésekor azt is hangsúlyozni kell, hogy a különböző tevékenységi ágazatokban nem ugyanannyi idő kell az eredmények felmutatásáig. Például a fotózásban könnyebb bizonyos szolgáltatási rendszert kialakítani, mint a tömegkommunikációs eszközök esetében, vagy a műszaki szakköri tevékenység alapját képező műhely minimálisan 50 000 Ft-os felszerelését a jelenlegi ellátottsággal egy év alatt nem tudtuk biztosítani. V. Annak ellenére, hogy eredeti terveinkből sokmindent nem tudtunk megvalósí­tani, a kísérletet eredményesnek mondhatjuk. Az ismertetett két, eredményesen működő bázis tapasztalatai alapján is megállapíthatjuk, hogy feltételezéseink alap­vetően helyesek voltak. a) Növekedett a járási szintű területi tevékenység olyan személyek, csoportok közreműködésével, akikkel, amelyekkel a csak székhelyi lehetőségeket kutató köz­pont belátható időn belül nem rendelkezne. A bázisok segítségével kisebb köz­ségekben is nagyobb tömegekre tudtunk hatni. b) Magasabb színvonalú tevékenységre serkentette a községi tevékenységet. Több embert aktivizáltunk, az egyes személyek, csoportok, de a község vezetése, la­kossága is fontosabbnak, eredményesebbnek ítélte az adott művelődési ház leg­alább egy ágazatban folytatott tevékenységét, a biztosított szolgáltatások csökken­tették a járási székhely, járási irányítás és a községek közötti feszültséget. A csak követelményeket támasztó, de azok teljesítésében konkrét segítséget nem nyújtó járási irányítás és a végrehajtó községi szervek között járásunkban korábban igen erős feszültség volt. c) A tapasztalatok szerint a járási tevékenységet meg lehet határozni a szol­gáltatások konkrétságával, s megfelelő szervezettségű munkamegosztással. Meg­erősített bennünket abban az utóbbi időben gyakran hangoztatott gondolat igaz­ságában is, hogy a művelődési házak lakosságot érintő feladataiban is törekedni lehet a feladatok egyértelmű megfogalmazására, hasonlóan a korszerű oktatási szem­lélethez. Az egész népművelési tevékenység hatékonyságát növeli, ha a feladatok végrehajtásával kapcsolatos döntési variációkban a választható formákat nem cél­ként, hanem eszközként értékeljük, figyelembe véve ezen eszközök alkalmazásá­nak gazdasági, gazdaságossági tényezőit is. Ügy véljük, a bázisok működtetése során közelebb kerültünk járásunk népművelésének korszerű modelljéhez. A tevékenység fontosságának, nevelési jellegének, kimutathatóan nagyobb tömegre, a korábbinál magasabb színvonalon való kiterjesztése a feltételek fejlesztésében is komoly se­gítséget jelent. Legfőbb feladatunk a bázisok további tevékenységével kapcsolatban 460

Next

/
Oldalképek
Tartalom