Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben

d) A vetőmagellátás nehézségei A vetőmagellátás 1945 tavaszán és ősszel nagy gondot okozott. Tavasz­szal azért, mert a kisgazdaságok készleteit a sertés- és marhahús hiánya miatt felélték. A nagygazdaságokét és a jobbmódú parasztságét is elvitte a beszolgáltatás és felhasználták a cserekereskedelemben, mert a kenyérnek való gabonáért iparcikket — elsősorban sót, gyufát, élesztőt és szerszámokat — lehetett beszerezni. A nagyobb gondot az 1945. évi őszi vetés jelentette. A learatott gabona csírázóképessége ugyanis rendkívül alacsony volt. Az ilyen gabonát nem volt érdemes elvetni. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Szentesen székelő helyi szerve igen korlátozott mennyiségben hozzájárult, hogy a szovjet hadsereg ellátására a hadijog alapján begyűjtött gabonát a gazdák igénybe vehessék és azért cserébe árpát, zabot, vagy kukoricát adja­nak.' 2 6 A Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak 3 375 q búzát kellett beszol­gáltatnia. Engedélyezték, hogy ezt a mennyiséget vetési célra használják fel. Cserébe 4 217 q szemes tengerit kellett leszállítani december 31-ig. 2 7 A vetőmagcsere ügyében a Földmívelésügyi Minisztérium megállapodást létesített Budapesten a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal. Amikor a megálla­podásról a minisztérium értesítette a Csanád megyei főispánt (1945. szep­tember 18.), az nyomban jelezte, hogy a szentesi bizottság nem vette fi­gyelembe a cserére vonatkozó megegyezést. 2 8 Pl. Kiszomboron 3,5, Klárafal­ván 1,5 és Bánkúton 5 vagon hadizsákmányként zárolt vetőmag felszabadí­tása iránt fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szentesi szervéhez, de a kérést nem teljesítették. 2 9 1945 novemberében a megyei főispán egymás után kapta a községektől a táviratokat: A vetés ideje itt van. Földünk nagy része üresen marad, ha vetőmagot nem kapunk. 3 0 A medgyesegyházi elöljáróság azt kérte, hogy a beszolgáltatott búzából adjanak ki neki vetőmagot. 3 1 A megyei szervek a csere arányát is megállapították: 1 q búzáért 125 kg tengerit, vagy 115 kg árpát lehet adni és a községi elöljáróságnak kell kezességet vállalnia. 3 2 El­rendelték, hogy a malmok az őröltetőnek a kevésbé csíraképes új gabonából készült őrleményt szolgáltassanak ki. Az óbúzát vetőmag céljára tartsák vissza. Intézkedtek, hogy az ógabonát ne szállítsák ki a megyéből. 3 3 A vetőmag céljára szolgáló gabona cseréjét megyei méretekben végezték. Reformátuskovácsházán a Papp-malomból a malom vámkeresményéből Ószentiván részére 265 q búzát utalt ki a főispán. 3 4 Más alkalommal a megyei szervek 1 000 q búzát adattak fel Békéscsabára. 3 5 A helyi szervek féltették a területükön tárolt gabonát és azt több esetben felsőbb rendelkezésre sem engedték elszállítani. A dombiratosi községi tanács vetőmagnak foglalta el a malomban tárolt 500 q búzát és csak a rendőrség közbelépésére lehetett abból a megyei szerveknek 240 q-t elszállítani. 36 Ugyanígy járt el a battonyai termelési bizottság is az újbirtokosok érdeké­ben. 3 7 Nemcsak az igaerő, hanem a vetőmag tekintetében is az újbirtokosok vol­tak a legnehezebb helyzetben, hiszen ők nem rendelkeztek készletekkel. A régi gazdák országszerte elvétve adtak csak vetőmagot az újgazdáknak.-'^' Dombiratoson 1945 november végén még 150 q búzavetőmag hiányzott és 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom