Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben
amint a községi elöljáróság jelentette, olyan újbirtokosokat kellett ellátni, akiknek a földet a hónap közepén mérték ki. A főispán közölte velük, hogy megszűnt a vetőmagkiutalás. 3 0 Bizonyára azt tették itt is, mint a kunágotai termelési bizottság, akik a malomból 218 q búzát erőszakkal szállítottak el a vámkeresetből vetés céljára/' 0 A földmívelésügyi minisztérium és a főispánok szívesebben vették volna, hogyha kölcsönakció útján tudják ellátni az úibirtokosokat, mint úgy, hogy erőszakkal vegyék el a régi gazdáktól a gabonát. Amikor az elöljáróságok és a termelési bizottságok minden rábeszélése hiábavaló volt, arról intézkedtek, hogy 600 q búzát mégiscsak kölcsön útján szerezzenek be a földhözjuttatottak részére. 4 1 Hogy ez a lépés eredményes volt-e. nem tudni. Az eddig felsorolt nehézségeket tetőzte a gazdasági gépi felszereltség pusztulása és az üzemanyaghiány. Különösen a traktorok egv részének kiesése okozott gondot. Üzemanyag ugyanis, ba elég későn is. jutott a gépeknek. Nehéz volt a malmokat ért veszteséget nótolni. Leszerelték és elvitték a szíjakat, egyes gépek alkatrészeit. Veszteségek érték a szesz- és kenderfeldolgozó üzemeket. (Ä battonyai járásra vonatkozólag ugyan ezideig nem kerültek elő a veszteségekről szóló jelentések. De a megve többi járásából ismerjük az adatokat.) A battonyai járással szomszédos mezőkovácshá^i iárásban Nágel Henrik szeszgyára üzemképtelenné vált szíjak és a szeszmérők hiánya miatt. Sármezey Endre kenderfeldolgozó üzeméből elvitték a gépeket. Üzemképes volt Kunágotán Szabó Antalné szeszgyára és Mezőkovácsházán Sípos Károly nádfeldolgozó üzeme. 4 2 Altalános volt a panasz, hogy Csanád megyében az üzemek kapacitásuk 15—20%-át fejtették ki csupán a nyersanyag és üzemanyag hiánya miatt. 4 3 e) A beszolgáltatásról A jelentős területű megműveletlen és gazdátlanul hagyott föld, az igaerő és a vetőmag hiánya mellett élelmezési nehézségek is felleotek. A készletek közvetlenül a felszabadulás után számottevőek voltak. Ezek bőségesen fedezték volna az új termésig a szükségletet. Azonban a harcoló szovjet csapatok ellátását is vállalni kellett a fegyverszüneti egyezmény értelmében. A helyzetet az is nehezítette, hogy az átvonuló csapatok is élelmet kívántak és azok élelmezését nem irányozták elő. A lakosság a kenyérfeiadagot 1945. július l-ig megkapta. Tehát nagy részük el volt látva. A magángazdaság készletei jelentősek voltak, amint ez a battonyai nagyobb gazdaságok készleteinek 1944. október közepén végzett felméréséből is kitűnik. Jóllehet a termés egy része be sem volt takarítva, a németeknek és magyar fasiszta csatlósaiknak a felszabadulás gyors bekövetkezése miatt nem volt idejük a készletek elszállítására. A terménykészletek lehetővé tették a szovjet hadsereg ellátását és ezen a téren Csanád megye parasztsága jelentős segítséget tudott adni. 1945 első negyedévében 2 500 db szarvasmarhát, 1 000 db sertést, 2 500 tonna búzát, 800 tonna takarmánymagot, 200 tonna hüvelyest és 10 400 tonna hagymát, zöldséget és gyümölcsöt szolgáltatott be térítés ellenében ez a területére nézve a legkisebbek közé 45