Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez
elősegítve a földrendelet megjelenését. A termelő bizottságok létrehozásával pedig szigorúan ellenőrizték is a föld megművelését, segítették a vetőmag és eszközhiánnyal küzdő induló gazdákat. 1945. február 22-i ülésen határozta el a megyei Nemzeti Bizottság, hogy ezeket a szerveket megyeszerte létrehozza — március elején valóban megalakulnak. Ezek azok a szervek, amelyeket a nemzeti bizottságok leginkább magukénak éreznek a közigazgatási területek megalakulása után is. Ezt bizonyítja pl. a Mezőkovácsházi Nemzeti Bizottság fellépése a helyi Termelő Bizottság munkájának hibái ellen. 2 1 Bizalmatlanságát fejezi ki a bizottsággal szemben, mert nem számol el az anyagi eszközökkel, különböző készleteket tulajdonít el, a kőolajt nem a megállapított áron adja el, antiszemita magatartást tanúsít. A nemzeti bizottság rábírja a pártokat, hogy új tagokat delegáljanak a termelő bizottságba. A föld megművelésével együtt vetődik fel a megyében levő ipari vagy kiegészítő jellegű üzemek beindítása. Ez nemcsak a termékek előállítása szempontjából jelentős, hanem mint munkaalkalom teremtése is. Ezt a munkát a nemzeti bizottságok végzik el. gyakran még a megyei Nemzeti Bizottságtól is függetlenül. A dolgozó üzemek feletti ellenőrzést a szakszervezetekre, termelő bizottságra bízzák. A tulajdonosok kezén levő üzemek, földek állapota is érdekli a bizottságokat. A kaszaperi nemzeti bizottság például gondnokot küld a Pipis testvérek birtokára, hogy az biztosítsa és ellenőrizze d munkát. 2 2 A megyei Nemzeti Bizottság utasítja a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot, hogy a csanádpalotai kenderáztató számára szolgáltasson vizet a kezelésében levő csatornából, mivel ennek termékére szükség van, s 42 embernek ad kenyeret. 2 3 Ilyen meggondolásból foglalkoznak a Városi Képviselőtestületet Ideiglenesen Pótló Bizottság ülésén a középosztály bevonásának kérdésével. Ösztönösen ugyan, de mégis az átalakulás nagy kérdése merült itt fel: hogyan, milyen távon illeszthető be az új társadalomba a magántulajdon, a kistulajdon. A Kommunista Párt küldötte bizalmatlanságát tényekkel támasztja alá: a középosztály nem dolgozik, pedig a Kommunista Párt bizalommal volt iránta; hasznot akar húzni most is, fel akarja emelni a villanyáram árát. Nem lehet tekintettel a bizottság arra hogy köztük zsidók is vannak, az a lényeg, hogy kapitalista módon viselkednek, vagy nem. Megoldásként felvetődik a párt egyik képviselője részéről: mivel úgyis államosítani fogják a kistulajdont, utasítsák vissza követelésüket. 2 4 A tulajdon felső határát meglehetősen alacsonyan kívánták meghúzni. 1945 elejétől, tehát a termelés megindulásától napirenden van a malmok kérdése. A szakszervezetek általában azzal a kéréssel fordulnak a nemzeti bizottságokhoz, hogy vegyék községi kezelésbe azokat. Gyakran kérik a malom vezetőjének elbocsátását, új vezetőjének a szakszervezetek által való kinevezését. A kevermesi nemzeti bizottság pl. 1945. márciusában elveszi tulajdonosától a malmot, a községgel kívánja béreltetni. 2 5 A kunágotai nemzeti bizottság ugyanekkor határozatot hoz, hogy a 10 holdon felüli birtok után mindenki köteles közmunkát végezni, vagy jövedelmének 10%-át közmunka-megváltás címén a községi pénztárba befizetni. Ez lényegében vagyonadó. 2 0 Hasonlóképpen tapasztalható a magántulajdon 426
