Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez

feletti egyéni rendelkezés korlátozása az igaerő kérdésében is. A megyei Nemzeti Bizottsághoz azzal a kéréssel fordulnak az újgazdák, hogy a meg­levő igaerőt igazságosan osszák el, maximálisan vegyék igénybe, az újgazda ingyen kapja. Ha a községi kezelésben levő igaerő nem elegendő — és ez általános — akkor hatósági áron igénybe kell venni a magántulajdonban levő lovakat. 2 7 A kevermesi, kunágotai nemzeti bizottság magántulajdonellenessége termé­szetesen nem talált helyeslésre a megyei Nemzeti Bizottságnál. Ezen a szin­ten már a koalíciós törekvések, a népfrontpolitika mérsékelte a törekvéseket, Minisztérium 1945 nyarára megállapított aratási, cséplési díjainál maga­sának igénye, ha ezt nem is lehetett volna az országos politikában reali­zálni. Ezek a törekvések mérséklődtek, részben felsőbb politikai hatásra, részben a helyi viszonyok konszolidálásával. Csanád megye előreszaladása később is megmutatkozik abban, hogy már 1946. márciusában — az orszá­gos intézkedést megelőzően — községesítik a malmokat. 2 8 Ugyanezt mutatja, hogy pl. a medgyesi nemzeti bizottság 1947. június 4-i jegyzőkönyvében a bankok államosításával egyidőben a 25 kat. holdon felüli, illetve 75 ezer forintnál értékesebb vagyon megadóztatását indítványozza. 2 9 A nemzeti bizottságok egyik lényeges feladatuknak tartották a mezőgaz­dasági munkások érdekeinek védelmét. Az egyik leghatékonyabb módszer erre a bérek megyei szinten való megállapítása volt. A Földművelésügyi Minisztérium 1945 nyarára megállapított aratási, cséplési díjaknál maga­sabban szabja meg a Megyei Nemzeti Bizottság a munkabéreket az étkezés költségeivel. A Földművelésügyi Minisztérium ezért rendreutasítja. A buda­pesti nemzeti bizottság a minisztérium álláspontjára helyezkedik. A megyei nemzeti bizottság nem vonja vissza korábbi rendeletét. Augusztus 9-én a következő választ küldi a földművelésügyi miniszternek: „Felkéri a Minisz­ter Urat, hogy hasonló iratok kiadásánál előbb keresse meg jelentéstétel végett a nemzeti bizottságot, mert ilyen iratok a nemzeti bizottság tekinté­lyét nemcsak a hatóságok, hanem a közvélemény előtt is aláássák»és csök­kentik. Ez pedig a demokrácia felépítésére nagyon káros." 3 0 Felfigyelnek a községi nemzeti bizottságok a parasztság fokozódó terheire is. 3 1 A Makói Népújság, amely a nemzeti bizottság szerkesztésében jelenik meg, egy egész cikksorozatot szentel az agrárolló problémájának, azt a következtetést vonva le, hogy a termelés emelése, a munkás-paraszt szö­vetség szélesítése érdekében csökkenteni kell a falu terheit. POGÁNYNÉ Dr. IVÄNYI ANNA 427

Next

/
Oldalképek
Tartalom