Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez

Megyei Nemzeti Bízottság azt a határozatot, amely szerint közigazgatási ügyekben gyakorolt hatáskörét megváltoztatja csak „saját hatáskörébe" (!?) tartozó ügyekkel foglalkozik.

8 Nem lehetett megnyugtató a Budapesti Nemzeti Bizottság ez ügyben kiadott körlevele sem: A demokráciának. . . érdeke, hogy a jogrend átalakuljon, fejlődjék, de ne bomoljék fel. Ezért a Nemzeti Bizottságok nem közvetlenül, hanem közvetve a fennálló jogszabályok nyújtotta módon és úton igyekezzenek elősegíteni ezt az átalakulást. Tehát a Nemzeti Bizottságok, mivel nem hatóságok, nem másítják meg a hatóságoknak esetleg helytelen rendelkezéseit, vagy maguk nem adnak ki rendeleteket, hanem határozataikat, mint a demokratikus közvélemény kívánságát továbbítják a törvényes fórumhoz, ahol azok a hibákat törvényes úton orvosolhatják. .. A Nemzeti Bizottságok ugyan nem központilag megszervezett és felülről irányított alakulatok, hanem közigazgatási egységenként a helyi demokratikus népakarat kifejezői, spontán keletkezett demokratikus szervek. Mindazonáltal nem szabad elhanyagolni az egységből, az összefogásból fakadó erőforrásokat.: A Budapesti Nemzeti Bizottság központi helyzetét. . . A Budapesti Nemzeti Bizottság fogja. . . a határozatokat az illetékes országos törvényhozó és végrehajtó (közigazgatási) fórumok előtt képviselni, ... a megvalósuláshoz vinni."

9 A körlevél — az egyéb nyilatkozatokhoz hasonlóan nem tud megnyugtató feleletet adni a gyakorlat számára, kijelölni az új helyzetben a bizottságok helyét. A felülről való összefogás kísérlete pozitív törekvés, de ilyen körvonalazásban a megyei nemzeti bizottságok önállóságának csorbítása is. A demokrácián esett sérelmek ilyen közvetett úton való jelzése a budapesti nemzeti bizottságra hagyatkozva, illetékes közigazgatási felsőbbszervekkel való megbeszélés formájában, a nemzeti bizottságok egyik legnagyobb, a tömegek demokratikus jogait védő lehetősége kerülne veszélybe: nevezetesen az, hogy mint a helyi körülmények jó ismerői, gyorsan és eredményesen, közvetlenül intézkedhetnek. A bizottságok országos összefogásának ez a módja nem lett volna szerencsés — tudjuk, a gyakorlatban nem is valósult meg, -— még az Országos Nemzeti Bizottság létrejöttével sem. A Budapesti Nemzeti Bizottság körlevele sugallta a koalíciós pártok augusztus 25-én kelt javaslatát az Országos Nemzeti Bizottság létrehozására. „Az országos nemzeti bizottságnak, mint politikai, ellenőrző és kezdemé nyező szerveknek határozatait, amennyiben azokat a helyi hatóságok kö /etkezetesen figyelmen kívül hagyják, az Országos Nemzeti Bizottság fogja érvényre juttatni a hatóságok legfelsőbb hatóságánál."

1

0 Ez a megfogalmazás azt is mutatja, hogy a nemzeti bizottságok már nem teljesen urai a helyzetnek saját községükben, hogy biztosítékot követelnek maguk mellé a közigazgatással szemben. Hogy ez így van, mutatja a javaslat későbbi kitétele, amelyben kénytelenek a nemzeti bizottságok szükségességét bizonyítgatni: „A nemzeti bizottságok a fiatal demokrácia önvédelmi szervei. Szükség van rájuk mindaddig, míg a reakció támadásának veszélye fennáll."

1

1 A községi nemzeti bizottságok a hatáskör ilyen zavaros, nagyvonalú, sokszor frázisos megfogalmazását helyenként átvették. A kaszaperi nemzeti 422