Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez
bizottság pl. így fogalmaz: ,,a községi nemzeti bizottság ezentúl eredeti hivatását kell, hogy betöltse, vagyis az új szociális és demokratikus országépítés munkáját." 1 2 Eszerint dolgozni azonban nem tudtak. Gyakran panaszkodnak a hatáskör tisztázatlanságáról, általában, fővonalaiban sem értik mit kell tenniök, felülről várják a tanácsot. 1 3 Ez a jelenség országosan általános. 1 4 A kérdés lényege természetesen nem a megfogalmazás. Nem azon múlott további sorsuk, hogy megfogalmazták-e vagy hogyan fogalmazták meg illetékességi köreiket. A fenti idézetek is mutatják, hogy a nemzeti bizottságok akaratát végrehajtó hatalom hiánya vetődik fel — ezért kapja az Országos Nemzeti Bizottság a patronáló szerepét a helyi nemzeti bizottságok felett. E mellett — s a községi, megyei nemzeti bizottságoknál ez a legfontosabb — korábbi hatáskörüknek elvesztése, vagy megtartása forog kockán. A hatáskör iránti tanácstalan érdeklődés gyakran a — ha így nem jó, mondjatok jobbat! — álláspontból, a megbántottság érzéséből fakad. Nézzük meg milyen hatáskörről kellett az új helyzetbe átmenniök a Csanád megyei nemzeti bizottságoknak, milyen erőt képviseltek, mit vesztettek a közigazgatás létrejöttével, hogyan fogadták az új helyzetet, elfogadták-e azt, s egyáltalán mivé lettek az évek során? A nemzeti bizottságok a fasizmus, a reakció ellen A megye területének felszabadulása után közvetlenül nem volt a reakciónak ereje az ellenállásra. A széthullott közigazgatási apparátus fellelhető elemei óvakodtak működésüket a régi alapokon kifejteni, egyáltalán, nem szívesen látták el feladatukat, nem tudván, hogyan alakul a helyzet. Az: államapparátus elmenekült, vagy hivatalát elhagyó tagjainak visszatérésével indult meg a küzdelem az Igazoló Bizottság keretében. A nemzeti bizottság utasítja az Igazoló Bizottságot, hogy kötelező jelleggel tartsa be az 1944. március 19-e után kinevezett, előléptetett hivatalnokokkal kapcsolatos rendeletet. Felfigyel a reakciós katonatisztek visszaszivárgására, igazolásuk viszszásságára. A katonatisztek igazolásáról szóló rendelet (20056/1945 HM) lehetőséget adott arra, hogy a tisztek egymást igazolják, s ezzel kibújjanak a polgári személyeknél alkalmazott szigorúbb eljárás alól. Ez ellen több nemzeti bizottság tiltakozott. A Csanád megyei Nemzeti Bizottság átiratot intéz a Honvédelmi Minisztériumhoz, követelve: az Igazoló bizottság adminisztratív személyzete polgári személyekből álljon és a koalíciós pártok küldötteinek ellenőrzése alatt dolgozzon, az ügymenetre, a határidőre vonatkozóan katonai részről semmiféle utasítást, parancsot ne adhassanak, és ne kapjanak szavazati jogot a katonai személyek. A Honvédelmi Minisztérium — paragrafusokra hivatkozva most még visszautasítja a javaslatot. 1 5 A községi nemzeti bizottságok tevékenysége még a kis területű és gazdaságilag, társadalmilag viszonylag homogén Csanád megyében sem értékelhető általában. Vannak községek, ahol egy-egy területen, vagy általában gyengébb a bizottság. Kaszaper nemzeti bizottságának működése pl. több vonatkozásban elmarad — a fellelhető források alapján — a megyei átlagtól. 1945 augusztus 7-i jegyzőkönyvben pl. azt a javaslatot teszi, hogy ne a 423
