Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez

tisztázza jogkörét, megmagyarázza létének szükségességét, szabályozza ügymenetét. Az elnök javaslatára a következőkben határozza meg a jogkört: ,.A Csanád megyei Nemzeti Bizottság célja és feladata minden olyan intézkedés megtétele — legyen az politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, vagy közigazgatási — amely a demokratikus új Magyarország felépítését célozza és előmozdítja."

3 Ez a megfogalmazás azt mutatja, hogy a nemzeti bizottság jogkörét szélesebben húzza meg, mint a 14 1945. ME. sz. rendelet — igaz, ekkor még nem jött létre az új közigazgatás. A nemzeti bizottság január 21-i hirdetménye meg is magyarázza, miért van szükség a közigazgatási funkcióra: a kormány még nem tud eljutni minden községbe, így a nemzeti bizottságok végzik a helyi közigazgatást „mint a magyar népi demokrácia jogi szervei." A bizottság működését magyarázó sajtóközlemény elsősorban létének szükségességéről beszél. „Joggal vetheti fel a kérdést bárki is, hogy van-e szükség ezekre a bizottságokra akkor, amikor a felszabadított területeknek már van ideiglenes kormánya, amely intézi az ország ügyeit? Ha megmondjuk, hogy mi a nemzeti bizottságok feladata és célja, mindenki látni fogja hogy nagy szükség van rájuk. A nemzeti bizottságok feladata és célja a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és közigazgatási élet irányítása, döntő módon a népi gondolaton alapuló új Magyarország felépítése, és továbbfejlesztése érdekében. Ebből világosan érthető, hogy a nemzeti bizottság nem közigazgatási, hanem politikai szerv. A bizottság nem tekinti magát helyi önkormányzati szervnek, nem is foglalkozik apró-cseprő közigazgatási ügyekkel, ezt meghagyja az önkormányzati szerveknek. De igenis gondoskodik róla, hogy olyan önkormányzat működjék, amelyet demokratikus szellem hat át. A nemzeti bizottság nem a kormány helyi képviselete, nem is ettől kapja utasításait, viszont a kormány bátran támaszkodhat a bizottságra, amely támogatja a kormányt és ügyel a kormány rendeleteinek végrehajtására is. . . . a valóságban összekötő kapocs a nép és a kormány között. . . Ne féljen tehát senki sem a nemzeti bizottságtól, mint fiók-kormánytól." A Megyei Nemzeti Bizottság szorgalmazza a községi bizottságok megalakítását. A Battonyai Kommunista Párt is ilyen értelmű felhívást bocsát ki. Feladatát az alábbiakban látja: „A nemzeti bizottság a népakarat ideiglenes fóruma, fő célja letörni minden fasizmusi megnyilvánulást, kitisztítani a társadalmat minden reakciós elemtől.'"'* A fenti megfogalmazások azt mutatják, hogy nincs teljes tisztánlátás a hatáskör kérdésében, illetve, hogy a gyakorlatban a közigazgatási funkcióra is igényt tartottak a bizottságok, ha az ideiglenesség jelszavával is. Ez a bizonytalanság most még nem okozott zavart. Most még egyértelműen a nemzeti bizottságok javára billent a mérleg, de előre veti árnyékát a későbbi „illetékesség-vita". Az ügymenet egységesítése céljából alkotja meg a Megyei Nemzeti Bizottság működési szabályzatát: Jelentős hogy a szabályzat hangsúlyozza: 1. a később létrejövő pártok csak akkor lehetnek a bizottság tagjai, ha a demokratikusság próbáját kiállják; 420