Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez

bafektetést. Igen gyakran — különösen községi szinten — az elnök zsebe képezte az irattárat. Intézkedési módjukban a közvetlen cselekvés, utasítás, ellenőrzés dominált, aminek írásos nyomát nem mindig találhatjuk meg. Mivel a közigazgatási testületek csak 1945 elején alakultak meg, ezek iratanyaga sem nyújthat képet működésük első hónapjairól, márpedig éppen erre az időre esik történetük legizgalmasabb szakasza. A levéltári anyag más szempontból sem kielégítő. Az iratanyag általában a törekvéseket tükrözi. Nem mindig ad feleletet teljes biztonsággal arra, hogy ezekből mi valósult meg. A bizottságok nagy helyi önállósága gyakran arra indítja őket, hogy a felsőbb szervek rendelkezésével, vagy várható állásfoglalásával ellentétes törekvéseiket ne foglalják írásba, különösen nem előre, így kész tények elé állíthatják felettes szerveiket, hivatkozhatnak a tömeghangulat várható romlására a végrehajtott intézkedések megváltoztatása esetén. Szerepük csökkenésével gyérül a levéltári anyag, minősége romlik. Ez megnehezíti visszaszorulásuk folyamatának vizsgálatát. A helyi sajtó igen értékes élő, napi anyagot szolgáltat. Nagy előnye, hogy a problémák a korabeli súlyukkal, erősségükben jelentkeznek, viszonylag hű képet adnak a különböző politikai irányzatok egymáshoz való viszonyáról, harcuk élességéről, az országos politika helyi megvalósulásáról. Megnehezíti viszont a kutató dolgát az, hogy a helyi sajtó egésze szinte soha nem áll rendelkezésre. Ezek a nehézségek a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetének vizsgálatánál is fennállnak. A levéltári anyag egésze nem teszi lehetővé, hogy a bizottságok részletes történetét adjuk. Ahhoz azonban elegendő, hogy megközelítő biztonsággal próbáljunk meg feleletet adni a fent említett kérdésre. Sajnos, a korabeli sajtóból csak a Kommunista Párt befolyása alatt álló Makói Népújság hozzáférhető. így nem használhattuk ki azt a lehetőséget, hogy a szociáldemokrata Makó és Vidéke és a kisgazda Délvidéki Független Hírlappal együtt mutassuk be a pártok magatartását. A községekre vonatkozó levéltári anyag egyenetlen. Néhány — Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Battonya — viszonylag teljes, másoké szinte használhatatlan. illetve csak bizonyos mértékben alkalmas következtetések levonására.

1 A nemzeti bizottságok megalakulása, hatásköre Csanád megye az ország más területeihez képest igen korán szabadult fel. Az 1944 végi, 1945 eleji erőteljesebb forradalmi hangulat — egyéb okok mellett — ezzel magyarázható. Ez az időszak megteremti azokat a szerveket, amelyek lényegében betöltik a nemzeti bizottságok szerepét, természetesen a részben felszabadult ország sajátosságainak megfelelően. 1944. szeptember 26 -án szabadult fel Makó, ahol 27-én létrejött a Polgári Városparancsnokság, amit a Vörös Hadsereg helyi parancsnoksága támogatásával 23 volt internált alakított meg a város közigazgatásának megszervezésére. A Polgári Városparancsnokság gondoskodni kívánt a megye egészének irányításáról. Ezzel a vállalkozással hozta létre — a politikai erőviszonyok figyelembevételével — a Vármegyei Ötös Bizottságot, három kommunista, egy 417