Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez

szociáldemokrata, egy 48-as párti tagból, október 13-án. A megyében a régi államapparátus teljesen összeomlott, a közigazgatást teljesen újra kellett szervezni. Sürgette ezt a szociális, közellátási, közbiztonsági helyzet romlása is. A Vörös Hadsereg megérkezése nemcsak a fasizmustól való megszabadulást, a háború helyi befejeződését jelentette a tömegeknek. Sok a politikai bizonytalanság, a Horthy-rendszer demagógiájának hatására a félelem magától a Vörös Hadseregtől, és az új élettől azokban is, akik később egyértelműen elfogadják az új rendet. Az új rendszer gyors konszolidálása, a gazdasági, politikai, közigazgatási kérdésekben való határozott és gyors intézkedés feltétlenül szükséges volt e bizonytalanság megszüntetéséhez, elősegítette a demokratikus erők előretörését, pozícióiknak megerősítését amikor a reakció még nem volt akcióképes. Makón és általában a megyében — a baloldali elemek egyértelmű túlsúlya jellemzi ezt az időt. (Az előrehaladás fő kérdéseihez való viszony alapján — különösen a koalíciós küzdelmek kiéleződésekor — szervezetileg a Kommunista és a Nemzeti Parasztpárt képezte a baloldalt. A Szociáldemokrata Párt az esetek tcbbságéb n a „túloldalra" került ebben a harcban.) Az Ötös Bizottság mellé létrehozott 11 tagú tanácsadó testület minden tagja a Kommunista Pártból került ki. A helyi problémákat intéző szervek többsége népgyűlésen születik. Battonyán baloldali elemek ösztönzésére így alakították meg a Nemzeti Tanácsot. Ennek tagjai szervezik meg a közigazgatást, polgárőrséget, annak politikai osztályát. Ehhez hasonlóan választott — titkosan — Mezőhegyes népe egy 9 tagú munkásparaszt bizottságot, amely a kerületekben választott bizalmi hálózatra támaszkodott.

2 A megye egyik jelentős demokratikus hagyományokkal rendelkező községe — Mezőkovácsháza — a felszabadulás utáni első időben teljesen a Kommunista Párt hatása alá került. 1944. október 24-én alakult meg a párt, amely ideiglenesen ellátja a közigazgatás funkcióit is, elnöke később a Községi Földigénylő Bizottság elnöke is lett, majd ugyanő látta el a járási politikai osztály vezetését. Ez — amellett, hogy kedvezően hatott a reakció elleni harcra — megnehezítette a későbbi koalíciós együttműködést a nemzeti bizottságban. Mezőhegyesen szintén a Kommunista • Párt kezdeményezésére, még a megye nemzeti bizottságától is függetlenül jött létre a nemzeti bizottság 1945 januárjában. Az alakuló ülésen megállapodtak, hogy „valahova tartozni is kell", így megalakulásukat a megye nemzeti bizottságának jelentették. Ezeknek a különböző néven létrejött bizottságoknak jogutódjaként alakultak meg 1945 január-februárjában a nemzeti bizottságok. Törekvéseiket, gyakorlati tevékenységüket tekintve a fenti módon létrejött korábbi szerveket lényegében nemzeti bizottságoknak tekinthetjük. A megalakulás időpontja és módja kedvező indulást jelent a demokratikus erőknek. Ez lehetővé teszi, hogy a koalíciós elvekre hivatkozó nem forradalmi elemekkel szemben szerzett jogként hivatkozzanak a nehéz időkben való tevékenységükre. Kedvező volt azért is, mert így volt bizonyos idő, ami aiatt megtanulhatták a helyi hatalom gyakorlásának módját, olyan idő, amikor nem kötötte le az erőik nagy részét a reakció elleni küzdelem, a Kisgazdapárt sok helyen csak 1945 elején jött létre. Ez a megszerzett gyakorlat biztonságot adott, tekintélyt kölcsönzött a tömegek előtt. Előnyre 418