Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Szíj Béla: Orlai Petrich Soma munkásságának első szakasza

itt időzni, s mint hogy támogatást nyert Özvegy Wenckheimné Orczy Terézia bárónőtől, Bécsbe mehetett, ahol előbb az akadémián, majd Waldmüller magániskolájában tanult. — Petőfinek 1846 december 26-án kelt levele, amelyben azt írja, hogy jobban örül az Orlainak juttatott ezer forinton, mintha ő kapott volna kettőezret, feltehetően erre a segítségre vonatkozott. 1847 áprilisában levelet küldött Békésen élő ismerőseihez, s míg tudósí­tott hogylétéről a honvágy hangjait is megszólaltatta: ,,Egy nap alatt élünk és oly messze egymástól, s ki tudja sorsomnak szélvésze nem fú-e még to­vább. Boldogok a falusiak, kiknek vágyai nem terjednek a tanyákon túl, s gyakran szívből irigylem azok életét. Azonban ne gondolja, hogy én nem vennék részt abban is, azért, hogy oly roppant városban lakom, többször van az én lelkem Önök közt Békésen, mint nálam. . . Most pedig azon bölcs mondásra térek: az ember mindenütt megszokhat, én is úgy vagyok. Bécs most csak olyan, mint Pest előttem, vagy Gyula, csak a nép az melyben különbséget talál az ember. . . Itt lát az ember pompát, nyomorúságot, sok okost és még több ostobát. . ." Megírja a továbbiakban, hogy Waldmüller nagy bizalommal van hozzá, ő igyekszik megfelelni a követelményeknek, végül megemlíti, hogy mestere rövidesen Oroszországba fog utazni, amikor Petőfi anyja neki több szabad ideje lesz és ellátogathat Békés megyébe. 1847 telén hozzáfogott István király és a gyilkos című kompozíciójához. Olyan műhöz, amely más művész esetében csak sok éves előtanulmány után lett volna elképzelhető. Ö nagy igényű vállalkozásában türelmetlen gyorsa­sággal akart haladni, s mint hogy kezdettől fogva is tudatosan kereste az 405

Next

/
Oldalképek
Tartalom