Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Implom József: A Békés Megyei Levéltár Tessedik-irataiból

53-féle terményt voltam képes rajta felmutatni, és minden terménynek a háztartásban, kereskedésben, különféle iparágakban és gyárakban vehető hasznát megmutattam. A gyakorlati gazdasági kertben szemmelláthatólag és kézzelfoghatólag ismertettem meg a javított gazdászat, szántás, mesterséges rétművelés, istállózás, különféle kerti veteményezés, gyümölcsfatenyésztés, eleven sövények készítése, méh- és selyembogár-tenyésztés, lóhere és fűmag termelése, tisztítása és felhasználása módjaival, úgyhogy mindezt saját tapasztalataik folytán ismerték meg a tanítványok."

1 Tessedik 1779. október 30-án nyújtotta be tervezetét a gyulai uradalomhoz egy gyakorlati gazdasági falusi iskola felállításáról.

2 Az uraságtól 1780-ban kapott hat hold szikes föld mellett létesített iskola tanítási tervezetét 1782. május 7-én terjesztette illetékes helyre, ahol jóváhagyást is nyert.

3 Az iskola újszerű tanítási tervezete, módszere és eredményes munkája hivatalos és tudományos körökben nagy elismerést vívott ki. II. József 20 arany értékű „Virtute et exemplo" feliratú arany érdeméremmel, II. Lipót pedig „Lege et fide" feliratú, 26 aranyat érő aranyéremmel tüntette ki. A növendékek száma állandóan nőtt, és a Tessedik által épített, régi iskolaépület hamarosan kicsinynek bizonyult. Helyébe a helység új, emeletes épületet emelt (a mai óvónőképző régi épületét), melynek homlokzatán ma is megvan a latin nyelvű felirat: „Ez az intézet kiűzi a haza iskoláiból a restséget. A szorgalom ezen emlékművét az utódok javára emelte a szarvasi nép az 1791. esztendőben.'"' Minthogy kellő anyagi támogatás hiányában az intézet fenntartása és továbbfejlesztése mind nagyobb nehézségbe ütközött, Tessedik a helytartótanácshoz fordult segítségért. A kérvénnyel kapcsolatban a helytartótanács 1792 januárjában jelentést kért a megyétől Tessedik iskolájáról, valamint a megye véleményét arra vonatkozólag, hogy az intézet további fennállásához mily segítségre volna szükség. A megye háromtagú bizottságot küldött ki Szarvasra.

5 A megye is és az az évben kiküldött királyi bizottság is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az intézet munkájáról. Ennek ellenére az intézet továbbra sem kapott a kormányszékektől semmi anyagi támogatást.

6 Mindössze annyi történt, hogy a helytartótanács 1793-ban felszólította Szarvas községet, hogy a közlegelőből a gazdasági intézet javára engedje át a szükséges területet ugyanannyi kamarai föld ellenében. A szarvasi elöljárók hosszas fontolgatás után 1794. január 8-án teljesítették a kérést, és erről a következő nyilatkozatot adták ki: „Minekutána 1794. esztendőben januárius havának 8. napján . . . városunkban megjelentek Dezső Ádám kamerális prefektus [kincstári igazgató] és ezen nemes Békés vármegyének ordinárius viceispánja [első alispánja], Csupor László urak azon okbul, hogy Tessedik Sámuel úr instanciájára a közönséges [közös], Körösön túl lévő urbariális és a mi vélekedésünk szerént mintegy 1600 holdakat magában foglaló legelőnket a szarvasi industriális iskoláknak institútumára [gazdasági intézetére] engedni és általadni akarnánk-e. Ámbátor azon darab legelőnk . . . oly hasznos.. . volna, hogy hacsak a közönséges országunk hasznára [országunk közhasznára] célozó állapotot tekintetben nem vennénk, két- vagy háromannyi, tőlünk távolabb eső földért 382