Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szij Rezső: Tevan Andor könyvművészeti munkásságához

Mindeneseire azonban kisasszony, — tette hozzá jó mesterim — ha íadna talán egy helyet, ahová most el­mehetne, boldog volnék,'ha elkisárhetném önt oda. Mire az ifjú kisasszony mí válaszolta, hogy ennyi jóságért valóban csak 1 iá­Játnak érezheti magát s hogy egy rokoninál van szállása, ahol mindig is szí­vese« fogs ölj ák, de oda é reggel éléit egyáltalában »en's óhajt visszatérni, nem­csak azért, hogy ne zavarja meg ama személyek álmát, de inog azért sein, mivel attól tart, hogy nagyon is élénken felelevened­nék a fájdalma, ansa tárgyak láttára, amelyek neki oly Ismerősek, E szavakat mondván, keserves könnyeket hollajtóti Jó mesterem ezt mondta néki: — Kisasszony, adja ide kérem zsebkendőjét, hadd töröljem meg azzal szeméi Aztán majd elvezetem a nagy Vásárcsarnok árkádjai alá, ahol kényelmesen elüldögélhetünk, bevárván a nap­pali, megvédve az esthajnal hivességétől. r A fiatal kisasszony könnyei között mosolygott — Egyáltalában nem akarom — így szólt — annyira igénybe * venni Ont, Menjen útjára Uram s legyen meggyőződve róla, hogy mindig őszinte hálával fogok gondolni Önre. Mindazonáltal kezét jó megterem karjál« öltötté, melyet ez gyengédea nyojtott feléje s mindhárman a nagy Csarnok felé vettük utnnkat. Az éjszaka nagyon lehalt S az égbolton, mely valami tejszerö szia! kezdett ölteni, a csillagok sápadtabbak és mintegy kisebbek lettek. Hallottuk az első zöldséges szekerek zörgését, amelyek a Csarnok felé igyekeztek s sz álmos lovak, lass« kocogását Az árkádok alá érvén, mindhárman helyet fog­laltunk a Csarnok tornácán. Szent Miklós képe fülkéjének aljá­ban és pedig egy kiálló kőfokon, amelyet Coigoard Ablvé í'r gondosan letakart köpönyegével, mielőtt a fiatal ktmmm^i oda leöltette volna, S ekkor jó ineslerem különböző tárgyakról, szántszándékkal, der&s és vidám beszédeket tartott, avégből, hogy a gyászos ké­peket előzze, amelyek barátnőnk lelkét meglephetnék. Azt mon­dotta néki, hogy e találkozást a legértékesebbnek tartja mind­azok között, amelyek valaha is előfordultak éleiében, S hogy az 6, ennyire megható és elragadó személyét nagyon kedves 115 Részlet A. France Nyársforgató Jakab meséi című könyvéből (Tevan kiadás) dandót alkotott". Régi művek modernizálására, a régi magyar nyelv ízes vissza­adására úgy adott példát Keleti Arthur, hogy önmaga költészetének értékeivel is gazdagította a művet. „Egyformán illeti elismerés a kiadót és az átdolgozót ezért a szép könyvért, amelynek nyomdai előállítása is tökéletes s amelyre Tevanék büszkék lehetnek". Révész Béla, a Népszava 1944. február 13-i számában elragadtatott hangon ír a nyomda és Keleti Arthur -„áldozatos, szép" feladatvállalásáról. ,„A munka ko­molyságát, a békéscsabai Tevan nyomda arravalóan megbecsülte és a nyomdai kiállítása megérdemli, hogy erre külön figyelmeztessünk. A legszebb magyar könyv­vel ajándékozta meg a Tevan nyomda a magyar irodalmat. Békéscsaba úgy dol­gozott, hogy ez a könyv eseménye az országos nyomdakultúrának. A Tevan nyomda és Keleti Arthur alázatos igyekezete és teljesítménye sivár korszakunkban fel­tűnő, megható." Bóka László, a Magyar Nemzet 1944. február 26-i számában a filológus és a könyvbarát együttes örömével üdvözli A bölcs Esopus-1, Keleti és Tevan együttes munkáját. A költő és a nyelvész méltatja írásában Keleti szövegét: „Szöveggondo­zása nem átírás, nem modernizálás. Alázatos újraköltése Heltai művének, melyből pontos képet kapunk arról a nyelvi, arról a művészi benyomásról, amit Heltai 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom