Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Krupa András: A természeti jelenségekhez fűződő babonák Békéscsabán és környékén

Megmaradtak — ugyan csak szórványokban — az embert körülvevő világ egyes jelenségeiből kikövetkeztetett és sorsát meghatározó hiedelmek ( a Nap és a Hold összeütközése: világvége; az üstökös megjelenése; a villám nem olthatósága), a Nap mágikus ereje ősi hitének (jelenlétének ill. távollétének éltető vagy ártó hatásai az állattenyésztésben, az állatvilágban — lásd kígyó! — vagy az ember mindennapi életében — lásd szemétkihordás: szerencse stb.) egyes mozzanatai. Megtalálhatók a korábban fontos szerepet játszó holdváltozások (újhold, telihold), valamint az égitestek keletkezése (tejút = Péter útja), állapota (a Föld mélyében levő másvilág; a Föld vízen forog) naiv hiedelmi magyarázatainak vagy az emberfeletti, a természetfeletti lények hitének (forgószélben: ördög, bűbájos) töredékei is. A néphit többek között haszonelvű

2. Egyes csoportok, közösségek hasznát, mások kárát vagy az ártás megelőzését szolgáló hiedelmek egész csoportja támaszkodik a természeti világ jelenségeire, s ad tanúságot a népi világkép e rétegéről. Ilyenek: a gyógyításnak, a betegség megelőzésének az előírása (pl. mennydörgés idején), vagy a tenyésztett állatok egészségét megóvó előírt cselekedetek (márciusi hóval való etetés); a közösség védelme előjelzésekkel (pl. mikor érheti a falut tűzvész) ; a baj, a rontás megelőzése tiltással (pl. fecskefészek leütésének, a szivárványra, az égre való mutatás tilalma stb.). Ugyanezt szolgálják a mágikus cselekedetek (a tücsök felakasztása esőidézés céljából; a szekercék földbevágása jégeső elhárítására). A legnagyobb számban fordulnak elő — a ma még ismert hiedelmi rétegek között — s hellyel-közzel aktív szerepet is betöltenek: a különböző jóslatok, melyek elsősorban időjárási jellegűek. Mint elsősorban mezőgazdasági termesztők és tenyésztők a környezet, a természeti világ népi felfogásának főként időjárási oldalát őrizték meg: kedvező-e vagy káros a termesztett növényeknek, a tenyésztett állatoknak? S az időjárási kategóriákon belül is legfontosabb az eső. Nem véletlen tehát, hogy hozzá fűződik számszerűen legtöbb jósló hiedelem. Az időjáráshoz kötött hiedelmében nem különbözik az itteni szlovákság az őt körülvevő magyarságnak — melybe beékelődve, vele együttél — népi hiedelmétől, hiszen a parasztember a munkáját mindig kapcsolatba hozza a természet és az időjárás jelenségeivel.:' A földrajzi nevek szereplése (Újkígyós, Maros) a jóslatok helyhezkötöttségének jellegére is utal. Találunk újabb keletkezésű jóslatot, mely a modernebb lakáskörnyezet megfigyeléséből (a folyosói mozaiklap megnedvesedése = eső) eredezteti előrejelzését. A közzétett anyag saját gyűjtés, egy nagyobb gyűjtőmunka része. Nem tartalmazza a természeti világról alkotott s a jeles napokhoz kapcsolódó babonákat, melyeket másutt dolgoztunk fel. A gyűjtés elsősorban rákérdezéses módon történt, részben azonnali szószerinti jegyzés, részben magnófelvétel, néhány adatot az adatközlő sajátkezűleg írt le. Az adatszolgáltatók anyanyelvükön, szlovákul közölték a hiedelmeket, ugyanúgy is tesszük közzé őket, s mellékeljük a magyar nyelvű fordítást. Természetesen az zavaró, nem idetartozó részeket ki kellett hagynunk. Az egyes adatok sorszámát az illető adatközlő nevénél szerepeltetjük, hogy az adat származási helyét is tudjuk. Noha legtöbb adatunk több adatközlőtől való, a megjelölést csak egyszer alkalmazzuk, annál akitől a közölt szöveg származik. A szlovák szöveg helyesírásáról: Nem alkalmaztuk a fonetikus írást minden vonatkozásban. Azonban a tájnyelv érzékeltetése érdekében az egyes hangok jelölése eltér a köznyelvitől. Így az ő és ou helyett az uo = vo (pl. nvoz), az ou = ov (pl. bov), a ch = k (pl. kcev).* A prepozíciókat általában nem használják (pl. v nélkül: mesaci, safli). Bizonyos szavakban elhagynak hangokat (sretyzna, dás). A részleges hasonulást csak a feltűnő esetekben jelöljük. Igyekeztünk a tájnyelvi kiejtési sajátosságokat megközelítően a köznyelv megfelelő betűivel jelölni. így pl. a jellegzetes csabai kemény d-t, illetve e-t (pl. ked, bole), vagy a csabaitól eltérő • A diftongusokat nyomdatechnikai okok miatt jelölni nem tudtuk. 334