Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Ujlaki Péter: Az 1945-ös választások Békés megyében

A földosztás során a megyében 172 103 hold esett a földbirtokrendezés alá, a megye földterületének mintegy 27%-a. Ez 1 294 földbirtokból tevődött össze a következőképpen: elkoboztak 5 110 holdat 280 hazaárulótól, nyilastól és volksbundistától, megváltottak 157 337 holdat, míg a többi föld háborús szerzeményekből (5 659 hold), házhelyekből (1 085 hold) és 100 holdnál kisebb birtokokból (2 907 hold) lett igénybevéve.

6 A földosztásnál 30 181 személy adta be földigénylését, akik közül 26 160 igényét ismerték el jogosnak. A hiba azonban az volt, hogy csak 16 387 földigénylőt elégítettek ki.

7 Ez az eredmény sokkal gyengébb az országos átlagnál, t.i., hogy az igényjogosultaknak csak a 62,5%-a kapott földet, mert pl. a szomszédos Csongrádban a 29 484 elfogadott jogosult közül 23 169 kapott, a dunántúli Fejérben pedig 27 905 igényt fogadtak el és mégis 28 722 személy kapott földet.

8 A kielégítetlenek többsége az orosházi járás területén lakott, ahol a 8 653 igénylő közül csak 2 937 jutott földhöz.

9 A 9 773 főt kitevő szám, akik nem kaptak földet, különösen azért érthetetlen,' mert a mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok és kisbirtokosok az országos átlagban nekik juttatott földeknél jóval többet kaptak (7 884 mezőgazdasági munkás átlag 6,77 holdat kapott, szemben a 4,84 holdas országos átlaggal, 1 247 törpebirtokos átlag 5,78 holdat, míg az országos átlag csak 4,23 hold, 4 008 kisbirtokos pedig átlag 5,7 holdat a 3,62 holdas országos átlaggal szemben*«). Amennyiben ezek is az országos átlagnak megfelelő földmennyiséget kaptak volna, akkor 19 558 hold földet ki tudtak volna még osztani a majd 10 ezer kielégítetlen között. Hogy ez miért nem történt így és egyáltalában milyen volt a földosztás lebonyolítása — mélyebb kutatómunkát igényelne ebben a témakörben, és ez nem képezi jelen dolgozatunk tárgyát. Mindenesetre a témánkkal kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy a földosztásnak ez az eseménye nem volt kihatással a választások menetére, a baloldal hátrányára, ami a munkáspártok iránti bizalmat mutatta. Békés megye általános jellemzői közül meg kell említenünk, hogy a tárgyalt időszakban a megye lakossága közel 340 ezer volt, akik közül 198 680 személyt vettek fel a választási listára. Területe 3 680 km

2 (639 865 kat. hold), amely 6 járásra (szarvasi, békési, gyomai, gyulai, orosházi és szeghalmi) és két megyei városra (Békéscsaba és Gyula) oszlott. A későbbiek könnyebb megértése kedvéért bemutatjuk a lakosság számának megoszlását: Közigazgatásilag a megyében két város és 29 község volt, amelyeken kívül még 614 lakott települést (puszta és major) találhatunk. 1945 őszére — hasonlóan az egész országban uralkodó viszonyokhoz — Békés megyében is nagyon nehéz volt a gazdasági helyzet. A háborús károk itt sokkal kisebbek voltak mint az ország más területein, ez mégsem segített, ugyanis éppen ezért a megyének kellett — erejéhez mérten — támogatni az ország más részeit. Ehhez még hozzájárult az is, hogy az 1945-ös termés rossz volt, a mezőgazdasági munkák lassan haladtak. „Az ellátatlanok helyzete aggasztó, s az ellátás kérdésének gyökeres megoldása nélkül óriási gyúanyag gyülemlik fel az alsóbb népréBékéscsaba megyei város Gyula megyei város Szarvasi járás Békési járás Gyomai járás Gyulai járás Orosházi járás Szeghalmi járás 52 404 lakos 25 169 lakos 49 825 lakos 50 745 lakos 25 085 lakos 21 905 lakos 71 937 lakos _41_903_lakos 338 973 lakos összesen 296