Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Dr. Sajti Imre: Rendfenntartó erők a felszabadult Békés megyében

nek is nagy számban jelentkeztek a kommunisták. Endrődön, Csorváson, Füzesgyarmaton, Körösladányban, Vésztőn és Bucsa községekben minden polgárőr, illetve rendőr MKP-tag volt. Gyulán 25%-ban, Békéscsabán és Kondoroson kb. 50%-ban voltak a kommunisták képviselve a rendfenntartó erőkben.

1

2 Békés megyében — a helyenként előforduló túlkapások ellenére — a közbiztonsági szervek az MKP vezetésével végeredményben jól oldották meg a közrend, közbiztonság megteremtésének nehéz feladatait. Tehát a kommunisták döntő részesei voltak annak, hogy a közbiztonsági állapotok viszonylag rövid idő alatt konszolidálódtak. *** A közigazgatási szervek első intézkedései közé tartozott mindenütt — a szovjet katonai parancsnokok és az MKP szerveinek javaslata alapján — a közbiztonsági erők szervezése. A központi irányítás hiánya miatt ezek a szervek különböző elnevezést kaptak és összetételük is vegyes volt. Nem érvényesültek egységes szervezési elvek, ezért rendkívül változatos formák alakultak ki, de közös vonásuk a népi jelleg volt. A első időkben alakult néhány népi rendfenntartó alakulat bemutatásán keresztül érdemes ezeket az egy cél érdekében tevékenykedő, sokszínű, változatos szerveket áttekinteni: Békéscsabán 1944 október 10-én a kommunista vezetésű ideiglenes városi vezető tanács 200 fős népőrség felállítását határozta el. A helyzet 300 fős népőrség felállítását és tevékenységét követelte meg. Ezért tehát ilyen létszámú erőt szerveztek. A népőrök havi 300 pengő fizetést kaptak. Fegyverük nem volt, bottal és gumibottal teljesítettek szolgálatot. Ä tanyák közbiztonsági feladatait önként jelentkező, díjtalanul szolgálatot teljesítő tanyabiztosok látták el. A népőrséget a városi népőrség parancsnoka irányította. Megkülönböztető jelzésük fehér karszalag volt.

1

3 1945 február 15-én a Nemzeti Bizottság a mezőrendőrség szervezését és irányítását is a népőrség parancsnokának hatáskörébe utalta.

1

4 Az MKP a népőrség központja, és az őrszobák részére gyakran szervezett politikai tájékoztató előadásokat.

1

5 A népőrök nagyobb része megbízható baloldali gondolkodású munkásokból és parasztokból állt.

1

6 A népőrség parancsnokának tevékenységét 1945 elején a Nemzeti Bizottság által kijelölt 3 tagú bizottság ellenőrizte és segítette.

1' Gyula városban 1944 október 7-én a város felszabadulásának másnapján a katonai parancsnok kinevezte a közigazgatás vezető tisztviselőjét, aki dr. Csige Varga Antal ügyvédet bízta meg a városi rendőrség megszervezésével. A város irányítására kijelölt vezetők elhatározták: megbízható nyugdíjas rendőrök, pénzügyőrök, fogházőrök és hivatásos honvédtisztek rendőri szolgálatra történő azonnali behívásával teremtik meg az új rendőrség alapját, akik közé baloldali munkásokat osztanák be. Elrendelték éjjelenként a polgári szolgálatot is. A város jellegének megfelelt, hogy az első nehéz időszakban a közigazgatás vezetésén kívül a rendőrség irányítását is haladó gondolkodású városi polgárok végezték. Dr. Csige Varga Antal ügyvéd után 1944 november 27-től dr. Pálfi István törvényszéki bíró, december 14-től dr. Ráth László törvényszéki jegyző, 1945 192