Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Dr. Sajti Imre: Rendfenntartó erők a felszabadult Békés megyében

január 1-től Utasy Virágh József volt zászlós, budapesti mérnök volt a rend­őrség vezetője. December közepén átszervezeték a gyulai rendőrséget, s el­bocsájtottak sok megbízhatatlan személyt. Ennél az átszervezésnél az MKP javaslatai érvényesültek. Politikai osztályt létesítettek, amelynek feladata a népellenes személyek felkutatása volt. A politikai osztály négy dolgozóját az MKP küldte ebbe a beosztásba. 1 8 1945 január 22-én a városi rendőrségnél összesen 67 személy teljesített szolgálatot. Ebből 5 fő nyomozó, 45 fő rendőr, a többi személy pedig vezető vagy irodai beosztású volt. A városi rendőrség vezetője 300 pengő, a nyo­mozó osztály vezetője (akinek polgári foglalkozása ügyészségi irodafőtiszt volt) 482 pengő, a rendőrség más dolgozói pedig havi 200 pengő fizetést kap­tak. A rendőrök piros-fehér karszalaggal és rányomtatott R-betűvel, fegy­vertelenül, gumibottal teljesítettek szolgálatot. 1 9 A tanyai közbiztonság fenn­tartására Szeregyházán, Szentbenedeken és Bicerén 6—6 fős őrségcsopor­tokat szerveztek. 2 0 Orosházán a megbízott polgármester vezetésével 1944 október 8-án balol­dali forradalmi személyek Szverle Mihály kőművest községi rendőrparancs­noki funkcióval bízták meg, és a 48 főből álló városi rendőrség létrehozá­sát adták részére feladatuL Előírták, hogy „rendőr csak katonaviselt mun­kás, vagy agrárproletár lehet". Gyakorlatilag október közepén kezdte el a rendőrség tevékenységét. 2 1 A járási közigazgatási főnök utasítására az orosházi községi rendőrség 1944 november 27-én Járási Rendőrparancsnoksággá alakult át és Szverle Mihály, mint a járás rendőrparancsnoka, irányítást gyakorolt a járás köz­ségeiben működő közbiztonsági szervek fölött is. Ez volt a felszabadult Békés megyében — de amint arra a rendelkezésre álló adatok és iratok utalnak, a felszabadult Magyarországon is — az első járási rendőri szerv, mely az első naptól kezdve szoros járási rendőri vezetést valósított meg. A rendőri munkát körparancsokban szabályozta, gyakorlati utasításokat adott a rendőri szolgálat teljesítésére és a rendőrök általános magatartására. 2 2 Az orosházi rendőrök egyensapkával és karszalaggal, valamint 12 db gya­logsági fegyverrel és két pisztollyal voltak ellátva. Fizetésük fejenként havi 240 pengő, amelyhez feleség után 60 pengő, gyermekenként pedig 30 pengő családi pótlékot is adtak. Az őrmestereknek (ilyen három volt) 25%-kal, a rendőrparancsnoknak 50%-kal magasabb fizetés járt. 2 3 Az orosházi rendőrség a kezdeti nehéz időben igen figyelemre méltó, eredményes munkát végzett, ezért rövid idő alatt megszilárdították a köz­biztonságot és a lakosság előtt is népszerűek lettek. 1945 elejétől kezdve a járási főszolgabíró a megyei alispánhoz szinte minden hónapban a követ­kező jelentést küldhette: ,,A járásbeli községekben megszervezett rendőr­ség mindenütt és minden körülmények között biztosítja a közbiztonságot. 2' 1 1944. december 31-ig az orosházi rendőrparancsnokság 151 panaszt vett fel, 320 személyt állítottak elő, 111 bűnügyben vagy kihágásban folytatott nyo­mozást. A járás községeivel fenntartott kapcsolatból 131 ügyirat keletkezett. Ezeket a számadatokat közlő Orosházi Hírek a következőket jegyzi meg­Rendőrségünk éjjel-nappal dolgozik a közrendért, sok panaszt intéz el úgy, hegy annak írásos nyoma nincs — hiszen az élet nem áll meg az akta ked­193

Next

/
Oldalképek
Tartalom