Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Krupa András: Egy földmunkás keresti naplója (1928-1944)

EGY FÖLDMUNKÁS KERESETI NAPLÓJA (1928—1944) Tizenhat éven át, 1928-tól 1944-ig, minden évben pontosan bejegyezte egész évi összjövedelmét és két és fél éven át fontosabb kiadásait egy 12X19 cm-es nagyságú, kemény fedelű füzetbe Gyorgyai Mihály földmunkás. A jegyzetfüzetet jelentős dolgok feljegyzése céljából vette, erről tanúskodik a 2. oldalán található mondat: „Ezt a könyvet 1924-ben 15 ezer koronáért vettem Orosházán". (Eredeti, szlovák nyelven: Tuto knizku szom kupiv 1924. tiho oroshaze za 15. tiszicz korún.) A mintegy százoldalas füzet szlovák nyelvű lakodalmi rigmusokat és egy ún. öröknaptárt is tartalmaz, de a fő helyet a szintén szlovák nyelven írt gazdálkodási adatok foglalják el. Szükségesnek tartottuk Gyorgyai Mihály feljegyzéseinek közzétételét, annak ellenére, hogy zömük nem részletes, hanem összesített adatokat szolgáltat, s nem tudjuk meg, hogy évente hány munkanapot dolgozott, milyen intenzitással, milyen munkaalkalom-lehetőséggel. Azonban mivel az adatok hitelesek, minden év végén összesített kereseti végeredményről van szó (csak sajnálhatjuk, hogy a részadatok nem maradtak fenn), s az egykorú hivatalos kiadványokban közzétett adatokhoz képest — amelyek jórészt szépítve voltak — hű torzításmentes tükrét nyújtják egy dolgos, erejét nem kímélő, minden munkaalkalmat megragadó mezőgazdasági munkás sok évi keresetének, — a munka- és a keresetviszonyok története kutatásához forrásértékűek. Történet- és néprajzkutatásunk csak az utóbbi időben figyelt fel az általunk közölt feljegyzésekhez hasonló paraszti, munkáskrónikák hasznosítható értékeire. Mindössze hat-nyolc megjelent paraszti krónikáról, gazdasági feljegyzésről tudunk. Többek között pl. Varga János: öreg Gyüker József krónikája, 1787—1866. (Agrártörténeti Szemle, 1964. 453—471.) vagy: Dorogi Márton: Nagy Sándor püspökladányi paraszt emlékiratai (Néprajzi Közlemények, 1957. 3—4. sz. 335—345. és 1959. 1—2. sz. 310—322.) Gyorgyai Mihály tipikusan olyan földnélküli alkalmi mezőgazdasági munkás, aki lakóhelyén, ill. annak környékén próbál megélhetést találni. (Természetesen távolabb is elhelyezkedik, ha erre kényszerítik a körülmények. így: először 11 és fél éves korában idénymunkás Újvidéken; répán dolgozik Kaposvárott és Németbolyon, a Veszprém megyei Mihályfára kerékpáron jut el; a mai Békés megyei Okányon cséplőgéphez szegődik el.) Tavasszal, nyáron és ősszel a nagygazdáknál (Gerba, Köves, Nicsovics, Petrov stb.) arat, kukoricát tör részből, cséplőgépmunkás; vagy egyéb munkahelyeken vállal munkát (székfűszedés, akácfamag-gyűjtés (!), csatornaásás (na keresi), kőműveskedés, útépítés stb.), télen a mezőhegyesi cukorgyárban dolgozik. Igyekvő, szorgalmas, takarékos munkás volt, akit emiatt a maguk módján a munkáltatók is megbecsültek. Kivéve, ahogy ő mondja, a „száműzetését", amikor is 1932—34-ben munkásszolidaritás miatt két és fél évre kitiltják a gyárból, s kényszerűségből a királyhegyesi Blaskovics uradalomban kénytelen munka után nézni. Ebben az időben keres legkevesebbet. Egyébként a jobban kereső mező139