Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Krupa András: Egy földmunkás keresti naplója (1928-1944)
gazdasági munkások közé tartozik, mert munkaszeretete, a legapróbb részletekig menő precizitása, becsületes magatartása miatt földmunkás társai mind cséplőgépnél, mind néhány más idényjellegű munkánál (pl. csatornaásásnál) bandagazdának választották, és szívesen dolgoztak vele. Ehhez járult hozzá a háztáji jövedelem, mely a szerény, de ugyancsak törekvő feleségének az eredménye. A szülőktől örökölt egyszerű földes parasztház a falu szélső utcájában, az Űj utcában állott, melyet főleg agrárproletárok, szegényparasztok laktak. Ennek a fekvése viszonylag kedvezett az aprójószág tartásához (közeli libalegeltetési lehetőség, a falu alatt húzódó vizenyős szikek, a kalászszedési alkalom). Ezidőtájt még a legszegényebb család is nagyobb számban nevelt libákat, a kisebb gyerekek feladata volt a libalegeltetés. Jövedelmük lényegében kettejük között oszlott meg, ezért fordíthattak viszonylag nagy összeget a ház renoválására, átépítésére. A háborús évek inflációs tendenciáját szemléletesen érzékelteti a jövedelem összegszerű emelkedése, s a vele párhuzamosan szaporodó és drágaságról panaszkodó széljegyzetek. Az időjárás anomáliáinak feljegyzései jellegzetes népi mérőeszközei „a felfordult világnak". A fontos háborús eseményekről szóló híradása a Szovjetunió és a szövetségesek iránti határozott szimpátiájáról adnak számot. A fontosabb kiadások naplója, mely a szülők halála és a házöröklés körüli időszakot öleli fel, lényegében érzékelteti azt, hogy még a legsúlyosabb családi tragédiák idején is csak a legszükségesebb dolgokra (egyszerű ruházati cikkek, borbély) és a legkényszerítőbb esetekben (orvos, patika) költöttek pénzt. 1944-ben, a nyár derekán szakadtak félbe a feljegyzések. Jelképszerűen utalva az ez év őszén bekövetkező felszabadulásra, mely új történelmi szakasz kezdetét jelentette a szegényparasztságnak is. Gyorgyai Mihály Csanádalbertin él. Ifjúkorától szimpatizált a munkásmozgalommal. 1929-ben belépett a Földmunkások Országos Szövetsége községi csoportjába, melynek hat tagja volt. A felszabadulás után 1945 januárjában a Magyar Kommunista Párt helyi alapszervezetének alapító tagja. A község egyik közéleti személyisége lesz: a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke, a DÉFOSZ elnökségi tagja, pénztárnoka, majd másfél évig tanácselnök. Később a helyi termelőszövetkezetben tölt be társadalmi vezető tisztségeket. Jelenleg 66 éves, nyugdíjas. A jegyzetfüzetet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumnak ajándékozta. A szöveget az eredeti szlovák nyelven, változatlan helyesírással közöljük, hogy a szlovák népnyelv és magyarországi helyesírási változatát érzékeltessük. Mellékeljük a magyar nyelvű fordítást is. DR. KRUPA ANDRÁS Kereset 1928-ban Pengő 1928. tiho roku zarobok Tavaszi kereset a gyárban: 224,30 Részes aratás, cséplőgépnél: búza: 1526 kg, árpa: 120 kg Járni zarobok Gyare 971,80 Vrisze pri masine 648,80 zsito jacsmen Pen 224,30 323^0 152 6> 12 0971,80 648,80 323,00 Répaszedés: Hagymáért: Gyárban: Együtt: 110,00 119,50 195,00 Pri repe Za czibulu Gyare 110,00 119,50 195,00 971,80 dov edna 971,80f 140
