Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gajdácsi Pál: A békéscsabai általános iskolák fejlesztésének tízéves eredményei

jelentősége ismert valamennyi nevelőnk előtt, éppen ezért emelkedik évről-évre a kölcsönzött kötetek száma. A tíz év alatti könyvtári gyarapodás meghaladja a 0500 kötetet. Közismert, hogy korszerű ismereteket nyújtani csak korszerű eszközök segítségével lehet. E megállapításnak városunkban is nagy jelentőséget tulajdonítunk, s ennek megfelelően gyarapítottuk az audió-vizuális és egyéb kísérleti és szemléltető eszközöket. Városunk tanácsa több esetben megtalálta a módját annak, hogy költségvetésen kívüli forrásokból is biztosítson ilyen célra pénzügyi fedezetet. Ezt a célt szolgálja például az 1967. évben vb-határozat által meghirdetett iskolák közötti tisztasági verseny, amely a helyezést elért iskolák díjazására 30 000,— Ft-ot biztosított, s az összegek felhasználásását akként szabályozta, hogy abból csak' a tanítást elősegítő eszközök vásárlását engedélyezte. Csak komoly anyagi támogatás mellett lehetséges olyan jelentős gyarapodás, mint amilyenről be tudunk számolni. Rádióink száma 1961-ben 14 volt. Ez a mennyiség 1969-re csaknem háromszorosára növekedett. Televíziót pl. az 1962-es statisztikában még nem tartottunk nyilván, jelenleg 1—1 iskolánk két-három televízióval is rendelkezik, összesen 39 tévé segíti a korszerű oktatást. Ezen kívül általános iskoláink 29 magnetofont, 30 lemezjátszót, 12 hangerősítőt, 56 diavetítőt, 74 varrógépet, 12 filmvetítőgépet és még több apró eszközt hasznosítanak mindennapos munkájukban. Békéscsaba alsófokú közoktatásáról nem lehet úgy írni, hogy a nemzetiségi nyelvoktatásról említést ne tegyünk. Köztudott, hogy városunk lakói közül számottevő a szlovák anyanyelvű lakosok számaránya. A helyes nemzetiségi politikánkból fakadóan fokozatosan, a nyelvoktatás bevezetésével szinte egyidőben szlovák tannyelvű általános iskola és gimnázium is létesült városunkban. Bár igaz, hogy az iskola beiskolázási területe országosnak mondható, városunk tanulói közül sokan ebbe az intézménybe kérik felvételüket. Annak ellenére, hogy Békéscsabán minden lehetőség biztosítva van ahhoz, hogy a nemzetiségi szülők gyermeküket anyanyelvi oktatásban részesítsék, egyre kevesebben veszik igénybe a lehetőségeket. Ennek több okát ismerjük. Ilyen pl. az is, hogy azok az idősebb „bennszülött" csabaiak, akik nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem beszélték a magyar nyelvet, kihalnak. A fiatalabb szülők is, akik még ismerik és beszélik a „csabai szlovák"-ot, a tanyákról történő beköltözésükkel szinte egyidőben megszüntetik gyermekükkel a szlovák nyelven történő társalgást, érintkezést. A lehetőségek tényleges voltát még az is igazolja, hogy két óvodánkban szlovák nyelvű foglalkozást is tartunk. A szlovák nyelvoktatásban részesülő tanulók számának csökkenését statisztikánk is igazolja. Míg 1960-ban 909 tanuló tanulta a szlovák nyelvet, addig az 1969. évben csak 34-5 tanuló vette igénybe a szlovák nyelvoktatással kapcsolatos lehetőségeket. Végső fokon e nagymérvű csökkenéseknek döntő oka a tanyai tanulók létszámának nagy arányú csökkenése. Ugyanis a szlovák nyelvoktatás elsősorban tanyai iskolákban volt elterjedt. Amint ezen ismertetésből is látható, a közoktatási reformtörvény megjelenése óta is értünk el eredményeket a törvényben lefektetett alapelvekből eredő tartalmi célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi, dologi és személyi feltételek biztosításában. Szükséges, hogy a demográfiai hullám alakulásából várható szervezési és tervezési nehézségeket, problémákat eredményesen oldjuk meg a jövőben is. Az eddig elért eredményeink további fokozására bizonyos biztosítékunk a jelenlegi tejlettségi szint és városunk tanácsának a közoktatást támogató hozzáállása és aktivitása. GAJDÁCS PÁL 9 129