Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Láng Péter: A Magyar Tanácsköztársaság Békés megyei sajtójáról

A kétségbe nem vonható jószándék mellett is politikai éretlenségre utal az a tény, hogy a tanácsállam megszületésének ideológiai gyökereire és belpolitikai okaira a hozzáférhető anyag tanulsága szerint később sem tér vissza a lap, s az „előállott helyzetet" pusztán az antant fellépésének tudja be. *** Altalános híranyagát minden megyei lap Budapest két vezető orgánumától, a Vörös Újságtól és a Népszavától vette át. Kül- és belpolitikai tájékoztatás, a rendeletek ismertetése és méltatása, valamint az ország közigazgatási hírei alkották az anyag jelentős részét. A hagyomány gyűjtő utókort jobban érdekli azonban a vidéki sajtó önálló publicisztikája, s a helyi eseményeket rögzítő krónika. Ebből a széles skálájú, történeti értékű tevékenységből itt csak néhány hangulatfestő tudósítás, epizód felvillantására van lehetőség, mivel az anyag értékelése és felhasználása részben megtörtént, részben további érdeklődőkre, kutatókra vár. A Vörös Zászló néhány nappal „lekéste" a proletárhatalom első eseményeit, — hisz' nem lehetett jelen annak születésénél, aki létrehozta — de pótolni igyekezve a mulasztottakat, napló-hűen számol be a történelmi órákról. Ismerteti a Szocialista Párt közleményét, mely szinte összefoglalója a proletárhatalom gyulai megszületésének : „Proletárok, Testvérek! A Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa megbízásából Gyula város Munkástanácsa átvette a politikai és katonai hatalmat. Március 22-én tartott Munkástanács ülésén megválasztották a héttagú forradalmi bizottságot, mely a további intézkedésig a város feletti diktatúrát átvette. Rövid időn belül megalakul a Munkástanács és a Katonatanács mellé a Paraszttanács is és együttes erővel fogják végső diadalra segíteni az elnyomott proletárság világot megváltó nemes eszméit..." A gyulai Munkás Tanács megalakulását gyorsan követően „a város ügyeinek vezetésére" direktóriumot választott. Somogyi Imrét, a Vörös Zászló szerkesztőjét más feladatai mellett a sajtó- és propaganda ügyek biztosává nevezték ki. A Megyei Munkás tanács erről jelentésben számol be a Belügyi Népbiztosnak: „Gondoskodott a Munkás Tanács és a direktórium a sajtó szociális szempontból való ellenőrzéséről, illetve az itt eddig megjelent burzsoá „Békés" egyidőleges megszüntetésével ugyanazon nyomdában „Vörös Zászló" című szocialista lapot adták ki."

7 Nagy esemény volt Békés megye történetében a tanácsok megválasztása. Nem kis mértékben járult a sikerhez az a politikai és gyakorlati előkészítés, melyet az újságok már napokkal előbb megkezdtek. Az Orosházi Üjság vezércikke „Az első igazságos választójog" címen írja: „Amennyiben egyszerű igazság, hogy senkinek sincs joga munka nélkül élni, olyan természetes következtetése; hogy senkinek sincs joga, aki nem dolgozik. Tehát választói joga sem. Nincs többé más jog, csak a dolgozóké, a munkáé. Nincs születési jog, nincs isten kegyelméből való jog, egy jog van, hogy aki dolgozik, annak beleszólása is van a munka birodalmába .. ,"

8 Egy színes helyszíni tudósítás a Békésmegyei Népszavából: 1919. április 14-én Békés „ósdi tradíciókkal teli közgyűlési termében" kezdetét vette a megye Munkás-, Katona- és Földmíves Tanácsának első ülése. Már a külsőségek jelezték a rendkívüli eseményt. „A régi főispánok elnöki széke mögül eltűntek átkozott emlékű Ferenc József császárnak és az oldalán vergődő Erzsébet császárnénak a szolgaburzsoá lelket hódolatra, derékgörbületre gerjesztő arcképei, s helyüket a szabad eszmék egyik első magyar harcosa, Kossuth Lajos és a kulturális haladásért minden áldozatra kész Széchenyi István arcképei foglalták el"

9— kezdi a „felségsértő" tudósítás, majd felvázolja a Tanács munkaprogramját, ismerteti a vármegyei Direktórium tagjainak és az Országos Tanács képviselőinek megválasztását, s beszámol az ülés egyéb mozzanatairól. A Szarvasi Hírlap 1919. március 23-i kisgazda-számában olvastuk: „Ahogy a kormány a földosztást nevezi, aggályosan folyik. Ami Somogyban •542