Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Rózsa Béla: Az értekezletről

3. Bár vázlatosan, eddig kifejtettük az írásos és a szóbeli közlésmód lényegét, ismereteink és tapasztalataink birtokában mégis a kombinatív módszert ajánljuk, mely az előbbi két közlésmód kombinációjából, együttes alkalmazásából áll; hatása és eredménye azonban hatványozottan tolódik el a komplexitás felé. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a gyűlésen technikai okok miatt nem alkalmazható kombinatív kommunikációs módszer az ülésen és előadáson hatásos lehet, míg a megbeszéléseken ez utóbbiak gyors lefolyása miatt általában szintén nem alkalmazható. A megbeszélés ugyanis annyira operatív, hogy ritka kivételtől eltekintve nincs is szükség a szóbeli közlésmód mellett másra is. Az előadáson feltétlenül indokolt a szemléltetés. Ennek formái már változatosabbak (filmrk. dia- és mozgóképek, ábrák, grafikonok stb.). Alapvető követelmény azonban, hogy az előadás illusztrációja szinkron legyen a témával és annak ütemével is. b) Élettani feltételek. Arra e néhány soros írás keretei között nincs lehetőség, hogy az emberi szervezet élettani folyamataival részletesen foglalkozzunk. Ezért azok közül csupán a munkaélettan köréből az értekezlettel szoros összefüggésben álló néhány élettani feltételt említünk meg. Ilyenek az ülő- és íróalkalmatosságok, a hőmérséklet, világítás, a hallgatók életkora. Sajnos még általános pvpko^at. bogy az értekezletek élettani feltételeinek megteremtését elhanyagolják. E feltételek közül nagyon fontos az olyan ülőhely, amely az érintkező testfelület formáját követi, ahhoz idomul. Az ilyen ülőhely alkalmas arra, hogy az értekezlet résztvevőit ne fárassza ki az ülés. Fontos az is, hogy a teremben a székek és széksorok között normális szék- és sortávolság legyen. M°g elhanvagoltabb az üléstermek asztalokkal való berendezése, tehát a résztvevők olyan elhelyezése, hogy mindenki asztal mellett ülhessen. Tapasztalataink szerint a gvűlés és néhány előadásforma kivételével szükséges feltétel az asztal. Ennek jelentősége több oldalú. Egyrészt ülésen és megbeszélésen mindenkivel szemben olyan nagyfokú aktivitásigényt támasztunk, melynek csak asztal mellett ülve képes az ember megfelelni. Másrészt az elhúzódó ülések és megbeszélések az ember testére — de lelkére is — olyan nagyfokú terheket ró az egyhelyben-üléssel, hogy a karjával való támaszkodással kénytelen ezen enyhíteni. A hőmérsékletnek szintén lényeges befolyása van az értekezlet sikerére. A friss levegő, a nyáron szellős, télen megfelelően fűtött terem a résztvevők közérzetét, figyelőkészségét, türelmét előnyösen befolyásolják. Hasonlóan fontos az olyan világítás, amely jó látási viszonyokat biztosít. Ma már modern, a követelményeknek minden tekintetben megfelelő világító berendezéseket gyártanak, mégsem alkalmazzák mindenütt. Jelentős munkaélettani feltétel a hallás, a terem akusztikája. Sokszor tapasztaljuk, hogy jó akusztikájú teremben hangosító berendezéseket használnak, mert van, mert bizonyos szinten túl, vagy bizonyos alkalmakkor úgy illik, más esetekben ha szükséges sem szerelnek be ilyen berendezéseket, mert sajnálják rá a pénzt, vagy egyszerűen feleslegesnek tartják. Végül az élettani feltételek közül a résztvevők korösszetételét is fontosnak tartjuk. Az embernek vannak a korával összefüggő, abból fakadó tulajdonságai, ezért kell külön figyelmet fordítani a korösszetételre. A legtöbb esetben ilyen szempontból a résztvevők összetétele heterogén, ami még nagyobb 50