Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Filadelfi Mihály: A fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztés Békéscsabán

Állami ipar és közlekedés: Iparág Előadások száma 1967/68. 1968/69. összesen Textil Vas- és fém Élelmiszer Közlekedés Építőipar Egyéb összesen: 31 13 44 5 30 26 75 5 43 39 65 11 99 5 122 17 5 28 221 alkalmazni. Ehhez föltétlenül szükség van az Építők Szakszervezetének segítségére is. örvendetes viszont az élelmiszeriparban folyó munka gyors felfutása, mert ez ugyancsak szinkronban van városunk iparának fejlődésével. A hatókör szélesedésének konkrét bizonyítéka az is, hogy az 1968/69-es évadban hét olyan jelentős ipari üzemmel, illetve kisipari termelőszövetkezettel sikerült kapcsolatot teremteni, amelyekkel az elmúlt években nem volt szerződéses viszonya a TIT-nek. Ezek: BARNEVÁL, Szivárvány Ifjúsági Klub, Konzervgyár, Hajtómű- és Felvonógyár, DÉMÁSZ. Pamutszövő Vállalat és Szabóipari Ktsz. (A Szivárvány Ifjúsági Kulb négy üzem fiataljait egyesíti, ezért került e felsorolásba.) Az ismeretterjesztés tárgyi feltételei általában adottak az üzemekben. Néhány kivételtől eltekintve, kulturált körülmények között zajlanak le az előadások, egyre kevesebb azoknak a helyeknek a száma, ahol ebédlőben vagy munkateremben gyűlnek össze ilyen alkalmakra. A szakszervezeti vezetők komoly segítséget nyújtanak a kultúrfelelősöknek mind a témaválasztásban, mind a szervezőmunkában. Külön kiemelendők, és a jövőben még elmélyültebben kívánatos foglalkozni a szocialista brigádokkal. Ez a munka valójában most kezd kibontakozni. Igen sokoldalú foglalkozás lehetőségét jelenthetik e brigádok: a hagyományos formákon túl itt is lehet nyelvtanfolyamot indítani, de meg kell próbálkozni tárlatvezetéssel, múzeumlátogatással stb. A tematikai megoszlás tekintetében országos és megyei jelenség egyaránt a társadalomtudományi ág előretörése a természettudományi rovására. Ez így van Békéscsabán is. A már említett 1400 előadásból 900 a társadalomtudományi. Ennek okait vizsgálva meg kell állapítani, hogy nem valamiféle gondatlanság-okozta aránytalanság ez, hanem reális társadalmi igény tükröződik e számokban. A közgazdasági, politikai, történelmi és művészeti ágak iránti érdeklődés egyaránt általános a munkásság és parasztság körében. A tartalmi feladatok meghatározásakor a békéscsabai városi szervezet is elsőrendű feladatának tekintette az elmúlt két évben a világnézeti nevelést, amelyet ilyen előadások dokumentálnak: „A vallás eredete; A társadalmi haladás és a vallás; A modern technika és az ember". Ezek az előadások közvetlen módon kívántak hatni a világnézet alakítására, más típusúak viszont közvetve: „Teremtés vagy evolúció?; Az élővilág kialakulása; A világegyetem törvényei", stb. A már idézett irányelvekben olvashatjuk a következőket: „Fontos szerep vár a tudományos ismeretterjesztő munkára a gazdasági életünk továbbfejlesztésével kapcsolatos tömegnevelő politikai és erkölcsi felvilágosító munkában a következő évek során". Ennek szellemében, az új gazdaság irányítási rendszer bevezetésével különös jelentőséget kapott közgazdasági szemléletre való nevelés. Ez a munka a szabadegyetemi formán túl, amelyen főleg vezető beosztású gazdasági szakemberek vettek részt, az üzemi és mezőgazdasági területen is jelentős szerepet kapott. Ilyen témák kerültek napirendre a fizikai dolgozók körében: „Miért olcsó, miért drága?; A részesedési alapról; A tervgazdálkodás és a piac; Érték és pénz; Termelés és piac", stb. •497