Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Filadelfi Mihály: A fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztés Békéscsabán
A hallgatóság igen élénken reagált az előadásokban elhangzottakra, a közvetlen érdekeltség kifejezésre jutott a hozzászólások számában és tartalmában egyaránt. Tematikai vonatkozásban érdekes képet mutat az 1968/69-es évadban a hármas évfordulókkal és a város jubileumával kapcsolatos előadások számának alakulása. Békéscsaba jubileumával kapcsolatban a városban elhangzott összes előadások száma 24, ebből a fizikai dolgozók körében 12, a látogatottság is igen magas: átlagosan 70 fő. Még szebb a kép a hármas évfordulókkal kapcsolatos rendezvények tekintetében. A városban elhangzott összes ilyen előadások száma 37, ebből fizikai dolgozók előtt: 25, s a látogatottság is igen magas: előadásonként 100 fő. A hazafias és internacionalista nevelés hatékony eszközei voltak ezek az alkalmak, a beérkezett jelentések, az előadókkal való beszélgetések erről vallanak. Az a tény, hogy a hármas évfordulókkal kapcsolatos előadásoknak a munkások és parasztok között ilyen nagy sikere volt, bizonyítja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk fogékonyságát a történelmi sorskérdések iránt, de bizonyítja azt is, hogy mind a TIT, mind a szervezésben részt vállaló üzemi és szövetkezeti társadalmi munkások is átérezték ezeknek az előadásoknak kiemelkedően fontos politikai jelentőségét. Nagy segítséget adott ehhez a munkához a városi pártbizottság, a Hazafias Népfront, a Nőtanács; a hármas évfordulókkal kapcsolatos együttműködésnek ilyen kézzelfogható eredményeiről ezért számolhatunk most be. Számbeli emelkedés tapasztalható a kisipari termelőszövetkezetek dolgozóinak körében végzett ismeretterjesztésben is: Iparág Előadások száma 1967/68. 1968/69. összesen Textil 9 12 21 Vas- és fém 4 8 12 fa 4 6 10 Szolgáltató 14 11 25 Összesen: 31 37 68 Az egyéb szervezésű előadások (Hazafias Népfront, Nőtanács, KISZ, KIOSZ) száma az utóbbi két évben rohamosan megszaporodott. Különösen ki kell itt emelni a pedagógiai tárgyú témákat, ami igen jelentős, hiszen a pedagógiai szakcsoport munkájában az előző években sok hiányosság mutatkozott. Az ifjúság nevelésének társadalmi üggyé tételében jelentős szolgálatot tettek azok az előadások, amelyeket az iskolai szülői munkaközösségek szerveztek. A pedagógiai kulturáltság emelésének igen hasznos eszközei voltak, csak néhány példát illusztrálásként a gazdag választékból: „A demográfiai hullám levezetése előrelátó pályaválasztással és beiskolázással; A család pedagógiai légkörének és a gyermek munkához való viszonyának összefüggései; Az ifjúkori bűnözés problémáiról; A kommunista nevelés módszerei a családban; A szocialista humanizmus és a gyermek; A hazafias nevelés a családban, különös tekintettel a honvédelmi nevelésre; Az apák szerepe a családban; Gyermekünkből iskolás lesz" stb. A tanyasi emberek körében végzett ismeretterjesztő munkát kétségtelenül elősegítette az alapvető tárgyi feltétlelek megteremtése. Az utóbbi két évben egy erre a célra beállított kisbusz állt a városi szervezet rendelkezésére heti egy alkalommal, a javulás azonban ezután várható csak igazán, mivel a jövő évtől kezdve agregátorral is fel lesz szerelve a kisbusz. Kell szólni itt még olyan objektív nehézségekről, amelyek leküzdése nem áll a TIT módjában. A száj- és körömfájás időtartama alatti gyülekezési tilalom miatt a tanyán szervezett előadásoknak mintegy 30%-a maradt el a két év folyamán. A másik gátló tényező az volt, hogy csak olyan központokban tudtunk előadásokat tartani, ahol villanyvilágítás van, mivel az előadásokat filmvetítéssel kötöttük össze. Pedig éppen ott lenne még égetőbb szükség az ismeretterjesztésre, ahol nincs villanyvilágítás sem, mert ezeken a helyeken nincs sem rádió, sem televízió. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az eddigi helyeket a jövőben •498
