Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Rózsa Béla: Az értekezletről

A lélektani feltételek között említjük meg az értekezlet kommunikációs módszereit. Ezek: 1. Írásos, 2. Szóbeli, a) előadás, b) felolvasás, 3. Kombinatív módszer. E közvetlen kommunikációs módszereknek közös jellemzője, hogy közvetítenek a beszámoltatott és a beszámoltató emberek, szervek között. A következőkben tekintsük át e módszerek vázlatát. 1. Az írásos közlési mód előnye, hogy formái ánál fogva gondolkodásunkban vizuálisan is kötődik, s ennélfogva bizonyos képi élményt is jelent egyrészt azoknak, akik azt elkészítették, másrészt azok számára, akik az adott helyzetet tanulmányozzák e közlésmód segítségével. Különösen nagy a jelentősége az írásos közlési módnak abban az esetben, ha statisztikai alátámasztás szükséges. Egy ügyesen összeállított statisztikai tábla, oszlop-, vagy kördiagram sokszor oldalakkal felér, mert vizuálisan kötődik, s a lényeget tömören mutatja be. Ezenkívül egy-egy jelenség statisztikai módszerrel történő illusztrálásához statisztikai sokaságokat, adatokat kell gyűjteni, miközben azok a személyek, akik az elemzést elvégzik, megismerik az adott kérdés minden részletét. Egyszóval: az analízis és szintézis módszerével a részt és az egészet is, sőt e művelet közben a mintegy mozaikszerű részképekből különböző variációkat képezve alkotható meg az összkép. Az ismeretanyag tehát ily módon lényegesen gazdagítható. Ennek alapján pedig világosabban, tárgyilagosabban felrajzolható a vizsgált jelenség. E módszer előnye még az is, hogy a beszámolók más anyagokkal könnyebben összehasonlíthatók, utólag is ellenőrizhetők, mert nyoma marad. Hátránya viszont, hogy egyedül alkalmazott módszerként kevésbe aktivizálhatók általa a résztvevők. 2. A másik alapvető közlési mód a szóbeli közlés. A szóbeli közlési mód funkcióiban az írásbeliével szemben éppen ellenkező tartalmi jegyeket találunk. Könnyebben elsiklunk esetleg lényeges elemek felett, az elhangzottakat csak memóriánkra támaszkodva reprodukálhatjuk, emiatt a közölt szöveg később nehezen verifikálható, ugyanakkor a szóbeli közlésnek nagyobb a vitára serkentő hatása. Emellett a beszéd komplexebb közvetlen kommunikációs eszköz, mint az írás, mert kíséri a gesztikuláció, a mimika és pantomimika, alátámasztja a hangsúly, a hang ereje és tónusa, de ami a legfontosabb: egy-egy érv, szóban jobban kifejezhető s érzelmileg is elérhetőbb a kellő ráhangoltság. Ha jó a szóbeli közlés, akkor az eléri a kívánt érzelmi hatást. A szóbeli kozlésmódnak két formáját ismerjük: a) az előadást, b) a felolvasásos formát. E két forma közül mindig azt kell kiválasztani és alkalmazni, amelyik az adott értekezletformának a leginkább megfelel. Pl. egy tudományos ismeret47