Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Dr. Harangi János: A hamis tényállítások büntetőjogi értékelése

tud, de a sapkával kapcsolatban észlelt valamit, adott esetben erről tett vallomása lényeges körülmény tekintetében adott nyilatkozat lesz. Az egyik járásbíróság előtt 1968. elején, visszaesőként és jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt indult egyik büntető eljárásban, a vádlott azzal védekezett, hogy a vádbeli cselekményt a vádiratban írt helyen és napon 11 és 12 óra között nem követhette el, mert ebben az időben egy másik községben tartózkodott. Védekezésével összhangban házastársa és apja több személyt kért fel annak bizonyítására, hogy a kritikus időpontban a másik községben látták. Ez a közbenjárás több személynél sikerrel is járt. Az így „szerzett' tanúk a lopásról semmit nem tudtak, talán nem is hallottak róla. Az a vallomásuk, miszerint a vádlottat az annak védekezésében állított helyen és időben látták, mégis lényeges körülményt érintett, a vádlott alaptalan védekezését támasztotta alá, miért is a hamis tanúzásban való bűnösségüket a járásbíróság meg is állapította. Másik példaként egy apasági perre utalok. Az anya állította, hogy a fogantatás februárban történt, bár a gyermeke apjával folytatott nemi viszonya a megelőző szilveszteri éjjelen kezdődött. A keresettel támadott férfi mindvégig tagadta nem csak azt, hogy az anya gyermekének apja, hanem azt is, hogy az anyával bármikor is nemi viszonyban volt. Kétségtelen, hogy az apaság szempontjából az volt a leglényegesebb körülmény, hogy a férfi az anyával a vélelmezett fogantatási időn belül folytatott-e nemi viszonyt, a szilveszteri éjszaka pedig e vélelmezett időn feltétlenül kívül esett. A terhességet eredményező együttlétre az anya sem tudott tanúkat állítani, de arra igen, hogy szilveszter éjszakáján együtt voltak. Mivel az alperes ezt az együttlétet is tagadta, lényeges volt a perben — a viszony kezdetére tekintettel — ennek bizonyítása is. Következésképpen azok, akik a szilveszteri együttlét tekintetében vallottak hamisan, ugyancsak lényeges körülményre nézve tették ezt, ezért e vallomásaikkal bűntettet követtek el. Megtörtént eseteket további példaként sorolni nem lenne nehéz, de amiért tenném, érzésem szerint szükségtelen. Bármennyi példa sorakozhatna ugyanis, mind csak azt példázná, miszerint mindig az adott ügy összes körülményeitől függ az, hegy egy bizonyos körülmény a többi sok között vagy mellett lényeges-e vagy sem. Mivel pedig a tanú helyzeténél fogva nem ismerheti az adott ügy valamennyi körülményét, képtelen arra, hogy minden esetben helyesen ítélje meg észleléseinek, tapasztalatainak az ügy szempontjából veendő értékét. Ebből viszont az következik, hogy a tanú akkor jár el helyesen, ha az ügyhöz kapcsolódó ismereteit hihallgatása alkalmával anélkül mondja el, hogy előadásának az ügybeni jelentőségét maga próbálja meghatározni, mert így elkerülhető, hogy lényegtelennek hitt, de valójában lényeges körülményt elhallgasson. A büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt kiszabható büntetés mértéke az úgynevezett alapügy elkövetőjét fenyegető büntetési tételhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy ha pl. egy jogtalan behatolás útján elkövetett lopás tettesével szemben 5 évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztést szabhatnak ki, az ügyében hamisan tanúskodó büntetése is 6 hónaptól 5 évig terjedhető szabadságvesztés lesz, ha azonban ugyanazt a lopást visszaeső követte el és ezért a Btk. 296. § (3) bekezdése értelmében 2 évtől 8 évig terjedő szabadság'475