Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

szervezeteit használták fel, míg másutt a szociáldemokrata párton belül baloldali cscportot alkottak: Békéscsaba, Gyoma, Szarvas, Vésztő, Endrőd, Gyula, Szeghalom. A kisebb helységek munkája az említett városokhoz és községekhez kapcsolódott. így: Szarvashoz Békésszentandrás, Kondoros; Orosházához Gádoros, Kardoskút; Gyulához Gyulavári, Doboz; Szeghalomhoz Füzesgyarmat. A KIMSZ-nek a megye területén kiépített sejtjei voltak: Békéscsabán, Gyulaváriban. Medgyesegyházán. *** A parasztságnak a fasizmus és a háború elleni harcában a Kommunista Párt hathatós segítséget nyújtott. A Kommunista Párt, majd „utóda", a Békepárt, falusi harcát két éven keresztül a szeghalmi származású Fehér Lajos irányította, aki a Szabad Szó, a földmunkások lapjának munkatársaként dolgozott. ,,A paraszti közvélemény, elsősorban a falusi szegénység mozgósításában még a Szabad Szónál is fontosabb szerepet töltöttek be a Békepárt illegális kiadványai. Amit a lapban a háborús terror fokozódása, a cenzúra miatt még virágnyelven sem tudtunk megírni, azt megírtuk a Békepárt röpirataiban. A Békepárt rendkívül nagy figyelmet szentelt arra, hogy szinte havonta megjelenő röpirataiban feltárja a való helyeztet a frontokon, s leleplezze a Hitlerrel cinkos, egymást váltogató kormányok hazaáruló, népelnyomó politikáját. A Békepárt falusi névsorában sok-sok ezer név szerepelt. E címekre küldtük ki rendszeresen — postai úton — a Békepárt röpiratait, amelyekben a magyar kommunisták szólhattak a falu népéhez. Miközben mind féktelenebbé vált a háborús terror, a Békepárt röpiratai, kiadványai jelentették mindenekelőtt a szabad szót, a szabad sajtót hazánkban" — mondotta Fehér Lajos miniszterelnökhelyettes a nevezetes Parasztkongresszus 25. évfordulója alkalmából Vésztőn rendezett ünnepségen.

5 A Békepárt tevékenységének tehát egyik fő iránya az írásos agitáció, a röplapok terjesztése volt. A röpcédulákat a budapesti 62—67-es posta körzetében magánszemélyek •és egyesületek címére adták fel, így jutottak el pl. Békéscsabára is Kir.^ely András (Békéscsaba, Tanya 2056/3.) kereskedelmi alkalmazotthoz, aki gondoskodott a címére érkezett röpiratok terjesztéséről.

6 Cseszkó Sándor (Békéssámson, Petőfi u. 5.) visszaemlékezése is tükrözi az előzőekben elmondottakat: „A Békepárt célkitűzése a tömegek felvilágosítása, a háború elleni agitáció volt. Különböző pártpropaganda anyagok terjesztését végeztem. Ezeket az anyagokat Jancsik Aranka elvtársnőtől, valamint Fehér Lajos elvtárstól kaptam. Fehér Lajos elvtárs a Budapesti Műtrágyagyárat jelölte meg a röplap-csomagokon feladóként. Az anyag terjesztése Jancsik Arankára és rám hárult."

7 A következőket mondta el Hudák András (Tótkomlós, Bem u. 10.) a röplapok felhasználásával kapcsolatban: „Mezőhegyesen az állami gazdaságban és a Cukorgyárban a kapott röplapok kevésnek bizonyultak. Benyó János elvtárs a községházán megszervezte az illegális sokszorosítást. A legtöbb röplapot Fehér Lajos elvtárs juttatta a helyi csoportnak Kovács János elvtárson keresztül, ezeket a csoport tagjai osztották szét a dolgozók között, nemcsak a községben, hanem a kubikmunkán, a szomszédos községekben Nagymajlá'436