Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

ton, Ambrózfalván, Pitvaroson. Tótkomlóson a terjesztők pl. kiragadták a leghatásosabb jelmondatokat, egyszerű kockás és vonalas papírlapokra írták, és ezeket nyitott ablakokon bedobták vagy levelesládákba helyezték."

8 R. Balogh János (Doboz, Bajcsy-Zs. u. 5.) így beszél a röplapok terjesztéséről: „Szabó Sándor röpcédulák terjesztésével bízott meg, amelyek a Békepárt jelszavait tartalmazták, ezeket Rosszerdőre is elvittem."

9 Szarvason még merészebb módszerre is vállalkoztak 1943 őszén: a Vasút utcában sarlót és kalapácsot rajzoltak a házak falára. A hadihelyzet alakulása — amelyről a moszkvai Kossuth adó magyar nyelvű adásai adtak tájékoztatást — a Békepárt röplapjai, az ezekhez kapcsolódó szóbeli agitáció eredményeként sokan tiltakoztak a katonai behívások ellen, és nyíltan kifejezésre juttatták azt az álláspontjukat, hogy a németek elvesztik a háborút. Váradi Sándor (Nagyszénás, Damjanich u. 757.) elmondta, hogy „a szoviet rádió magyar nyelvű adásainak hallgatása miatt 2—15 napig terjedő elzárás járt."

1

0 Ezt támasztja alá Benkő Pál, Dávid Imre, Balázs Imre, Fadgyas Sándor, Farkas István, Fekécs István, Fekécs János, Fekécs Mihály, Földi Elek, Fülöp Elek, Fülöp István, Gócsi István, Gellai István, Gellai József, Gyuricza Imre, ifj. Gyuricza Imre, Gyuricza Lajos, Hegedűs Vince, Hornok Imre, Hornok Pál. Hadobás István, Jambrik Mihály, Majoros Mihály stb. ellen indított eljárás.

11 A szegényparasztoknak legritkább esetben volt rádiójuk, így máshoz kellett menniök az adásokat meghallgatni. Részben spontán, részben szervezetten a legtöbb községben kialakult a moszkvai rádió hallgatásának rendje. Általában szimpatizáns kisiparosoknál, kis- és középparasztoknál gyűltek össze (5— 6-an, néha többen is) az adásokat hallgatni. Békésen pl. egy kocsmárosnál (volt vöröskatona), egy ácsmesternél, egy tímármesternél, egy műszerésznél, egy cipésznél, egy kisparaszt tanyáján és a népkörben hallgatták csoportosan a rádiót. Volt ahol az adás után politikai vitákat rendeztek. Fülöp István endrődi lakost ezért 1943. december 31-én rendőrhatósági felügyelet alá helyezik, és személyes jelentkezésre kötelezik, 1944. január 5-én megszüntették rendőrhatósági felügyeletét, de bizalmas úton további megfigyelését rendelték el.

12 Erőteljesebb, radikálisabb intézkedéseket foganatosítottak azok ellen, akik a békéért és függetlenségért felemelték szavukat. A gyulai királyi ügyészséghez 1944. február 9-én bejelentés érkezett Móricz János ellen, rémhírterjesztés miatt. A vádirat szerint: „Móricz János pestszenterzsébeti lakos 1944. január 31-én Köröstarcsán Tusz Ferenc, Kurucsó Jánosné és Hajdú Jánosné köröstarcsai lakosok (mint tanúk) előtt kijelentette; hogy Hitler és Göbbels már nem nyerik meg a háborút, mert elvesztették az aranykulcsot, aminek Hitler asztalára kellett volna esnie, ami azonban Sztálin asztalára esett. A vonatokból a németek kidobálják a sebesült magyar katonákat. A németek elbukták a háborút, mindenütt vonulnak vissza, nem kímélnek sem aggastyánt, sem gyermeket." A csendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint azt is kijelentette, hogy amit mond, jelentessék meg újságban, hogy mindenki megtudja. Tusz Ferenc tanú elmondotta: „Tudomása van arról, hogy Móricz Jánosnak megbízatása van arra, hogy a vidéket járja és az ipari munkásokkal beszélgessen." Móricz Jánost 5 hónap és 20 nap fogházra, mint főbüntetésre, '437