Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

legképzettebb, legbátrabb kádereinek javarészét bebörtönözték vagy kivégezték.

2 1943 júniusában összeült a párt Központi Bizottsága, hogy a párt súlyos helyzetéből kiutat keressen, s a függetlenségi mozgalmat kilendítse a pillanatnyi megtorpanás állapotából. A Komintern feloszlatása alapján a KMP vezetésében olyan elgondolás alakult ki, hogy Magyarországon célszerű lenne a Kommunista Pártot látszólag feloszlatni és új néven működtetni tovább. A párt új neve a határozati javaslat elfogadása után Békepárt lett. Ez az elnevezés előtérbe állítja a napirenden levő fő harci feladatot: a hitlerista háborúból való kiválást, s ugyanakkor kifejezi a lakosság túlnyomó többségének békevágyát. A párt formális feloszlatása — amit a Központi Bizottság egy felhívásban jelentett be — taktikai lépés, amelynek az volt a célja, hogy a párt kommunista jellegének elrejtésével megkönnyítse más Hitler-ellenes pártok és csoportok együttműködését a kommunistákkal, és könnyebbé tegye a rendőri üldözéssel szembeni védekezést is.

3 A kommunista párt feloszlatását hírüladó röplap sokakban nyugtalanságot, elkeseredést keltett az első napokban. Ezt az egyik békéscsabai munkás is érinti visszaemlékezésében: ,,A párt feloszlatásának híre — különösen a vidéki tagok körében, akiknek kevés információs lehetőségük volt — nagy letörést, elkeseredést, helyenként kétségbeesést váltott ki."

4 A kommunista párt hazánkban 1943 júliusától 1944 szeptemberéig Békepárt néven működött. Ideológiája a marxizmus-leninizmus volt. Politikája a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozatain nyugodott, s a legszélesebb körű nemzeti összefogást hirdette a német és magyar fasizmus ellen, a független, demokratikus Magyarország megteremtéséért. Szervezetei az illegális harc követelményeinek megfeleltek. A néptömegek mind jobban hangot adtak béke utáni vágyuknak. A Békepárt célkitűzései tehát találkoztak a dolgozók széles tömegeinek akaratával, és ezért támogatták a fasizmus elleni, a béke melletti harcot. Ennek a politikának a hatása eredményesen mutatkozik meg Békés megyében, ahol a munkásmozgalomnak már harcos hagyományai vannak (viharsarki agrárszocialista mozgalmak). Az ellenforradalmi korszakban a Tiszántúl és elsősorban a Viharsarok régi, forradalmi hagyományokkal rendelkező városaiban, falvaiban a munkásés földmunkásmozgalom rendkívül nehéz viszonyok között, korlátozások és szakadatlan üldöztetés légkörében bontakozott ki. A helyi mozgalmak vezetői többségükben kommunista, vagy kommunista érzelmű munkások, földmunkások és szegény kisiparosok voltak. Jelentős részük részt vett az első világháború előtti szocialista mozgalmakban is. 19-esek, volt vöröskatonák, oroszországi hadifoglyok voltak közöttük, hozzájuk csatlakoztak a fiatalok. A Békepárt programját magáénak érezte Békés megye haladó érzelmű lakossága, élén a kommunistákkal. A megye területén is megalakultak a Békepárt helyi bizottságai Orosházán, Nagyszénáson, Tótkomlóson, Csorváson, Békéssámsonban. A tevékenység központja: Orosháza. Voltak községek, ahol a célkitűzések megvalósítására a földmunkások '435