Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében
lakos ügyében ítélkezett, mivel a fentemlített harmadik ügyet áttette. Vagyon elleni bűncselekmény: lopás és orgazdaság meg csalás miatt a békési egy ügyben, a békéscsabai 3 ügyben és az orosházi forradalmi törvényszék 2 ügyben hozott ítéletet; de a gyulai forradalmi törvényszék Horváth Lajos és Géczi Lajos zarándújfalusi lakosok rablási ügyét, — az orosházi forradalmi törvényszék pedig Kiss Pál kisteleki lakos lopási ügyét az illetékes bírósághoz való áttétellel fejezte be. A békéscsabai forradalmi törvényszék előtt indult meg, de a gyulai törvényszéken nyert később befejezést Eszlári István, valamint Turbucz Mihály és István vésztői lakosok büntető ügye, akik Schwarc Jenő okányi földbirtokostól 7 birkát loptak . . . Katonai jellegű bűncselekmény, szökés, jogtalan ruhaviselet miatt három esetben, jogtalan fegyverviselés miatt Orosházán és Gyomán volt eljárás. Tíz esetben hoztak ítéletet megyénk forradalmi törvényszékei a szesztilalom megszegése miatt. Ugyancsak előfordultak közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények Gyulán és Orosházán három esetben, de árdrágítás miatt is kellett ugyanennyi esetben büntetést kiszabni. Sajátos, hogy politikai jellegű bűncselekmények alig fordultak elő s felmentő ítélet Gyulán is, meg Békéscsabán is éppen izgatás, illetve bujtogatás miatti feljelentés ügyében született. (Najmann György és Muncsu Aurél felmentési ügyére még visszatérünk.) Már az eddigi utalások is, de főként a részletes ismertetés adatai bizonyítják, hogy az új típusú igazságügyi apparátus tagjai a régi burzsoá büntetőjogi alapelveket ismerték és az adott viszonyok közt áttransponálva alkalmazták is. Nemcsak a hatásköri és illetékességi szempontokat vették alaposan figyelembe, amit a fenti esetek is tükröztek, hanem élesen és nem is rosszul különböztettek az egyes szabadságvesztés büntetési nemek: fegyház, börtön, fogház és elzárás között. Ezek időtartamának megállapításánál nem a Btk., hanem a már idézett XLV. sz. rendelet 1. § (2) bek. rendelkezései szerint jártak el és a bűncselekmény társadalmi veszélyességét, súlyát mérlegelve állapították meg a szabadságvesztés büntetés időtartamát. Ez az új ítélkezési gyakorlat a büntetéskiszabás mértéke tekintetében más volt, mint a burzsoá bíróság büntetéskiszabási gyakorlata. Ezt a különbséget majd érzékeltetjük két békéscsabai forradalmi törvényszéki ítélet, majd az azt követően ugyanazok ügyéb°n a gyulai törvényszék által hozott ítélet ismertetésénél. Azokban az ügyekben ugyanis, amelyek elítéltjeit a román megszálláskor a gyulai fogházban találták, a gyulai ügyészség vagy félbeszakítást vagy új eljárást rendelt el, vagyis saját vádiratával a gyulai kir. törvényszék elé állította az illetőket. Ezekre az esetekre a részletes ismertetés során utalni fogunk. Végül ki kell emelni, hogy a forradalmi törvényszékek elnökei és bírái ismerték a büntethetőséget kizáró okokat, valamint a fiatalkorúakra vonatkozó sajátos rendelkezéseket is. amivel kapcsolatban a békéscsabai és békési forradalmi törvényszék gyakorlatára hívjuk fel a figyelmet. Így egészítették ki az új jogszabályok hézagait a régi, burzsoá törvények rendelkezéseinek átértékelt alkalmazásával. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a fennmaradt egykorú, de ellenforradalmi szemléletű jelentést, Konrád Ernőnek, a gyulai ügyészség elnökének; „A kommunizmus története a gyulai kir. ügyészség területén" című tanulmányának hivatalos alapossággal rögzített megfigyeléseit: 2 „Fosztogatás, élet elleni erőszak kevés volt. Uradalmak kifosztása során 3 33