Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében

egy-két ember esett áldozatul. A vesztett háború után megnőtt az elégedetlenség és azoknak az embereknek a száma, akik a szegénységtől elnyomorodott emberek tömegeiből kerültek ki, akik most sorsuk megváltoztatásában bíztak." ,,A kommunizmus lefolyása általában enyhe volt. Emberélet nem esett áldozatul, hisz a forradalmi törvényszékek halálos ítéletet nem hoztak. Terrorcsapatok megyénkben nem alakultak. Hosszabb időre terjedő szabadságvesztés büntetéseket csak olyan esetekben szabtak ki (lopás, rablás miatt), amikor azokat a rendes bíróságok is kiszabták volna." A forradalmi törvényszékeknek megyénkben is megvolt a politikai tekintélyük, a lakosság felfigyelt működésükre és ítéleteiknek nevelő hatása lemérhető volt. Betöltötték azt a politikai funkciót, amit nekik szántak: a Tanácsköztársaság rendjének és hatalmának védelme. E megállapítások realitásáról meggyőződhetünk, ha sorravesszük és megismerjük az 1919 március és április hónapokban Békés megye területén működött forradalmi törvényszékek személyi összetételét, az általuk tárgyalt ügyeket és a meghozott ítéleteket. 1. A Gyulai Forradalmi Törvényszék A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 30-án nevezte ki a Gyulai Forradalmi Törvényszék elnökét, bíráit és a vádbiztost.

3 Elnök Schmidt Gyula kórházi gondnok, bírák: Furka Bálint kőmívessegéd, Volent Mihály asztalos, Szabó Lajos és Szabó Mihály földmunkások és Fáskerti István lettek. A vádbiztos dr. Jeszenszky Nándor ügyvéd, a forradalmi törvényszéki jegyző: dr. Révész Mihály kir. törvényszéki jegyző lett, akinek később dr. Csatári László kir. törvényszéki jegyző lett az utóda, de ő már aktív tevékenységet nem fejtett ki az intervenciós csapatok közeledése miatt. Az Igazságügyi Népbiztos 1919. április 16-án kelt távirati rendeletével dr. Konrád Ernőt, a gyulai kir. ügyészség elnökét, rendelkezési állományba helyezte. Ezzel megszűnt annak akadálya, hogy dr. Jeszenszky Nándor vádbiztos vegye át a gyulai ügyészség vezetését — az eddigi kettősség ezzel szűnt meg —, ahol addig Bálint Mihály irodatiszt, mint a Városi Direktórium bizalmija, képviselte a néphatalmat. A felszaporodott ügyek szükségessé tették ugyanis, hogy a vádbiztos a gyulai ügyészség egész személyzetét foglalkoztassa, mindaddig, míg a román hadsereg közeledésével dr. Jeszenszky Nándor vádbiztos 1919. április 22-én át nem tette működési székhelyét Szarvasra, ahova az iratokat is magával vitte.

4 Schmidt Gyula, a forradalmi törvényszék elnöke, határozott és tekintélyt parancsoló fellépésű férfi volt, aki az 1919. március 4-én megválasztott Néptanácsnak is tagja volt már. Ugyanezt említhetjük meg a vádbiztossal és a forradalmi törvényszék jegyzőjével kapcsolatban is. Schmidt Gyula elnök a forradalmi törvényszék által tárgyalásra kitűzött ügyeket a jegyzővel együtt jól előkészítette. A tárgyalásokat a gyulai törvényszék tágas, külsőségekben is impozáns, esküdtszéki tárgyalásokra és népes hallgatóságra berendezett tárgyalótermében tartották meg, amit az első tárgyalás alkalmával zsúfolásig megtöltött a hallgatóság. A „Vörös Zászló", a gyulai direktórium időszaki lapja, 1919. ápr. 3-án megjelent számában

5 a tárgyalás fűtött hangulatát jól érzékeltető riportban 34