Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Sümeghy Csaba: A fiatalkori bűnözés egyes kérdései Békés megyében

romszoros a kriminalitás mutatója. Ez a megállapítás azonban így nem ala­pos, és nem fedi teljesen a tényeket, csak kiegészítéssel érvényes. Az 1. sz. tábla tanulmányozása alkalmával láthattuk, hogy a városokban és közvetlen környezetükben legnagyobb a bűnözési százalék. Bár adat nem áll rendelkezésre, a rendőri és bírósági szervek tapasztalata alapján a munkásrétegekből kikerülő fiatalkori bűnözők jelentős többsége a városban él, vagy dolgozik, de legalábbis szoros kapcsolatban áll a várossal. Ezzel a kiegészítéssel vonhatjuk le most már a helyesnek látszó konklúziót, miszerint a munkásság fiatalkori bűnözésének rétege kétségkívül maga­sabb, mint a mezőgazdaságban dolgozóké, viszont ebben egyéb tényezők is közrehatnak, elsősorban az urbanizáció, családi és nevelési körülmények, továbbá nagyobb a bűnözés lehetősége és a (galerik) befolyása is. Bár a ter­heltek, vagy elítéltek vagyoni viszonyaira vonatkozóan pontos adataink nin­csenek, az előbbi megállapítás folytatásaként azt is rögzíthetjük, hogy a fiatalkorú bűnözők nagyobb többsége az alacsonyabb jövedelemmel rendel­kező rétegek közül kerül ki. Érdemes ezt is statisztikailag alátámasztani. (Itt megjegyzem, hogy a hiányos adatok miatt csak közvetett következtetés von­ható le.) A már hivatkozott KSH adatok szerint egy ipari munkás havi átlag­keresete 1580 forint, ugyanakkor a szocialista szektorban dolgozó mező­gazdasági munkásé ennél jóval magasabb. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy az alacsonyabb jövedelem minden esetben szükségszerűen előidézi a bűnözést, de kétségtelen, jóval nagyobb az itt jelentkező kielégítetlen igé­nyek száma, másként jelentkezik a szükség, és ezek olyan tényezők, melyek kiválthatják, és elősegíthetik a fiatal bűnözővé válását. Ezt az állításomat erősíti meg egyébként a Megyei Bíróság által végzett reprezentatív felmérés is, amely a közös háztartásban élő eltartott testvérek számát vizsgálta. Az elítélteknél nincs testvére 1 testvére van 2 testvére van 3 vagy több testvére 42 eset 36,8% 29 eset 25,5% 16 eset 14,0% van 26 eset 23,7% Nyilvánvaló, hogy több eltartott esetén az egy főre jutó jövedelem kevesebb. A feltüntetett adatok egyébként arra mutatnak, hogy az elítéltek többségé­nek (63,2%) családjában eltartott testvére van, és több gyermekes családokból viszonylag nagyobb számban kerülnek ki bűnöző fiatalok. Itt az anyagi ne­hézségeken túlmenően felvetődik a nevelési hiányosság kérdése is, mert egy­egy gyermek nevelésére, a velük és ügyeikkel való foglalkozásra a nagyobb családoknál már kevesebb idő iut, kisebb a család ellenőrzése is. A bírósági és rendőrségi akták alapján említést érdemel még, hogy a nem megfelelő lakásviszonyok nem egyszer szerepelhetnek bűnözést kiváltó kö­rülményként, és hatásuk a megyében elsősorban a nemi bűncselekményekben jelentkezik. '289

Next

/
Oldalképek
Tartalom