Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Sümeghy Csaba: A fiatalkori bűnözés egyes kérdései Békés megyében

kötések száma minimálisan, a válások száma pedig jelentős mértékben emelkedik, úgy a kriminogén kihatást fokozottabb mértékben kell figyelembe vennünk. Természetesen azok az amorális viszonyok, melyek a különélésnél említést nyertek megtalálhatók a látszólag ép, fennálló házasságoknál is, sőt azok nagyobb száma miatt veszélyességük is nagyobb az előbbinél. A gyermekkel és a család többi tagjával való durva bánásmód szoros összefüggésben van az olyan tényezőkkel is, mint a nevelés hiánya, alkoholizmus stb. Bírósági ítéletekkel bizonyítható, hogy a — viszonylag igen nagy számú — tiltott határátlépés bűncselekményének kísérletét, és az erőszakos bűntetteket elkövető fiatalok egy része a durva szülői bánásmód miatt követte el tettét. Állításom alátámasztására néhány példát szeretnék ismertetni: Egy hamis vád miatt indult ügyben terheltként szereplő leány édesapja iszákos, és ittas állapotban többször is bántalmazta a terheltet. Ezért a fiatalkorú — annak érdekében, hogy otthonról elkerüljön, — a rendőrségen azt a valótlan feljelentést tette, hogy apja közösült vele. A garázdaság miatt indult másik ügyben pedig a 17 éves segédmunkás terhelt szülei közt a verekedések napirenden voltak. Ismét más esetben az ügyben szereplő fiatalkorú leányt a szülei bírták rá, hogy rendszeresen lopjon. Ide kívánkozik még az az eset is, amikor a fiatalkorú fiú illegálisan akarta elhagyni az ország területét attól való félelmében, hogy szülei rossz bizonyítványa miatt megverik. Példának felhozott, és az éhhez hasonló ügyekben az említett viszonyok között nevelkedő gyermekekben nem alakult ki tisztelet szüleivel és másokkal szemben sem, nem tartja magára nézve kötelezőnek a társadalmi együttélés szabályait. Ilyen helyzetben a gyermek maga alakítja ki magatartásának helytelen, és bűnelkövetésre vezető szabályait. Bizonyítja ezt, hogy a terheltek és elítéltek túlnyomó többsége a szülők közös háztartásában nevelkedett. A szülői felügyelet tartós hiánya a szocialista kriminológusok által is elismert kriminogén tényező. Elég itt csak ha Huszár, vagy Vígh megállapításaira utalok. És itt szeretnék emlékeztetni arra a fentiekben már ismerte^ tett tényre, hogy a megye iparosodása, urbanizációja most van folyamatban. Ennek kezdeti időpontja a 60-as évek elejére tehető. Az új telepítésű nagyüzemek elsősorban a női munkaerőt igénylik, ezért egyre inkább fokozódik a megye női lakosságának munkába állása. Merész lenne azt állítani, hogy a fentiek szoros összefüggésben vannak a fiatalkori bűnözés növekedésével, de tény, hogy a nők munkába állásának növekedése egyenesen aránylik a fiatalkori bűnözéssel. A KSH Megyei Igazgatóságának adatai azonban kétségtelenül alátámasztják —, mint ahogy más hivatalos dokumentumok is —, hogy mindkét szülő munkaviszonya esetén ez a tény kriminogén okként értékelhető. Szerény véleményem szerint a szocialista vívmányok egyik jelentős lépése volt a nők egyenjogúsítása, önállóságának fokozása. Az ezzel előidézett helyzet azonban nem tekinthető teljesen megnyugtatónak a családnevelés szempontjából azért, mert a szülőtől elvárható szintű intézményes nevelés és oktatás valamennyi gyermekre és különösen a gyermekek adottsá'287