Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Sümeghy Csaba: A fiatalkori bűnözés egyes kérdései Békés megyében

napközi, óvoda, játszótér, iskola — csak relative tágul. Fejlődése további formáját befolyásolja a rádió, televízió, újság, munkahely stb. A szűkebb vagy tágabb értelemben vett környezet befolyásolja egyénisége kialakítását, érezteti akár közvetlen, akár közvetett hatását. A környezeti ráhatás különös súllyal jelentkezik a fiatal életében, megkönnyíti beilleszkedését a társadalomba, segít elsajátítani a társadalmi normákat. Ez az általános és jellemző. Történhet azonban ez fordítva is, és ekkor a fiatalkorú megszegi a társadalom normáit, bűnözővé válik. A bűnözővé válásnak számos előidézője van, nagyon sok körülmény játszik befolyásoló, vagy meghatározó szerepet. A következőkben ezekből kísérelek meg egynéhányat elemzés alá venni annak az előrebocsátásával, hogy a jelen munka csak egy egészen kis része e kérdéskomplexumnak, és közel sem törekedtem a teljességre a feldolgozás során. A) Családi körülmények A mai család átalakulóban van, funkciói módosulnak. Különösen áll ez a megállapítás Békés megye vonatkozásában. A zömmel kisparaszti., vagy földnélküli családokra jelentős hatással volt a termelőszövetkezetek megalakulása, az iparosodás, a meginduló és fejlődő urbanizáció és nem utolsósorban a nők tömeges munkavállalása az ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben. A család funkcióinak módosulása szükségszerű kihatással van a fiatalkorú fejlődésére, nevelésére. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a gyermek nevelése, egyéniségformálása elsősorban a családi viszonyokban realizálódik. Ha a fiatal nélkülözi a helyes nevelést, jellemalakítást, a bűnözés útjára tévedhet. A családi körülmények sok esetben káros befolyásának bizonyítására sajnos kevés adat áll rendelkezésemre, de a közölt statisztikai táblázatok és személyes ismereteim alapján néhány következtetés mégis levonható. Az elmúlt öt év fiatalkorú elítéltjeinek 9—10%-ánál állapította meg a lefolytatott vizsgálat előidéző okként a rossz családi életet. (9. sz. táblázat.) A rossz családi élet meghatározás igen tág kategória, és ezért helyesebb, ha a 11., 12. és 13-as táblázatok statisztikai adataival összevetjük ezt. Az összehasonlítás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a számok jelentősebb változást nem mutatnak, mert a bűnöző apák számának növekedését kivéve bizonyos állandóságot adnak. Jelentős azonban a különváltan élő szülők gyermekei által elkövetett bűncselekmények aránya, mely 5 éves viszonylatban 28—33% körül mozog. Természetesen ez még önmagában nem bizonyítja a különélés kriminogén hatását, de ha ezt összevetjük azzal a tapasztalattal, hogy a kikérdezett fiatalkorú elkövetők döntő többsége a szülők különváltan élésével együtt nevelési fogyatékosságokról, nemegyszer nélkülözésekről, sőt nyílt bűnözésre való csábításról beszélt, akkor úgy gondolom nem merész azt a következtetést levonni, hogy az ilyen szülők gyermekei legalábbis jobban veszélyeztetettek, és a válás vagy különélés kriminogén okként értékelhető. Ha az elmondottakhoz azt is hozzátesszük, hogy a megyében a házasság'286