Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Sümeghy Csaba: A fiatalkori bűnözés egyes kérdései Békés megyében

A FIATALKORI BŰNÖZÉS EGYES KÉRDÉSEI BÉKÉS MEGYÉBEN Békés megye lakosainak száma 440 532 fő. Az 1 km

2-re eső népsűrűség 77,7. A megye statisztikai évkönyve ezzel a száraz számmal kezdi meg ismertetését. A hat járásban túlnyomórészt községekben és szétszórt tanyai településeken élnek az emberek. Joggal büszkék az itt élő emberek arra, hogy az ország élelmiszer szükségletének jelentős része a békési földeken terem. Ez a megye, az utóbbi 10 évet leszámítva, jelentősebb iparral nem rendelkezett, az urbanizáció kevésbé érvényesült. A 60-as évek elején azonban nagyarányú gazdasági változások kezdtek kibontakozni, egyre jobban fejlődött az ipar, megváltozott a megye gazdasági arculata. A kialakulás most is folyik, a változások csúcsponton vannak, de már most megállapítható, hogy a megváltozott és egyre iparosodó gazdaság kihatott a társadalmi struktúrára, a lakosok életkörülményeire is. A változások, iparosodás ellenére a lakosság száma évente mintegy 2500—3000 fővel csökken. Magyarázat: az iparfejlesztés még nem tud lépést tartani a munkaképes lakosság számával, és a mezőgazdasággal szemben még mindig csábító a biztos — bár kevesebb fix jövedelmet biztosító ipar, a faluval szemben a nagyváros. Ezért a lakosság — köztük a fiatalok — egyrésze elvándorol az ipari centrumokba, és főleg a fővárosba. A sokéves mezőgazdasági múlt, a fejlődő, iparosodó jelen sok érdekes ellentmondást, sajátos kettősséget szül. A szociológusok már régóta kutatják ezeknek a sajátosságoknak jellemzőit, társadalmi hatásait. De ennek a kérdésnek vizsgálata a kriminológia feladatává is kell hogy váljon, mert ezek a társadalmi viszonyok kihatással vannak és befolyásolják a bűnözést, ezen belül a fiatalkori bűnözést is. Az említett viszonyok szem előtt tartása mellett foglalkozom a megyei fiatalkorú bűnözés okainak feltárásával, illetve elemzés alá vételével. Ezt azzal a kifejezett céllal teszem, hogy a fiatalkori bűnözések megelőzésével foglalkozó különböző szervek igen széleskörű feladatait — szerény képességemhez viszonyítva — konkrétabbá tegyem annak érdekében, hogy munkájuk eredményességét fokozni tudják. Az ember születésétől kezdve halála napjáig társadalomban, az őt körülvevő környezetben él. A mai modern kor régen megszüntette a remetéket, és ezzel együtt a társadalomtól való függetlenség utópisztikus gondolatát is. Az emberi érintkezés azonban nem az egész társadalommal, hanem annak csak kisebb részeivel, csoportjaival történik. A gyermek születése után egy igen szűk környezetbe kerül: a családba és a későbbiek során ez a kör — 7* 285