Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Elek László: Justh Zsigmond "kozmopolitizmusa"

a schopenhaueri pesszimista filozófiát, ezért húzódnak elvben a megnyugvást hirdető buddhizmushoz, ha nem is adják fel sohasem eredeti vallásukat. Valahogy ott van mindegyikőjükben az önmagát kereső, önmagát érlelő, zöld dióként dióba zártan élni nem tudó Justh. Arra vár, azt sietteti, hogy lehulljon róla a zöld, a majdan élettelenné váló érlelő burok, és íróvá érjen. Ezt valósítötta meg a Párisi Napló, amelyben végre eredeti látásúvá, kritikus alapállásúvá, okos társadalomismerővé, a tézist másoktól függetlenül is felhasználni tudó íróvá fejlődött. * , Így vált modern íróvá. De igaza volt Osvát Ernőnek: ,,A modernség mint idegenség jelentkezett először nálunk".

5

7 Legalább is olyannak tűnt a bezáikózott magyar világban. Ezért került szembe vele Arany is és az általa vezetett és irányított Akadémia hivatalos szemlélete is, amely Palágvi Menyhért gúnyo(*ros szavai szerint „az önálló magyar tudomány megteremtése érdekében gátat emelt az európai szellem terjedése elé".

5

8 Justh a maga munkásságával a felfrissülést adó európai szellemnek akart szabadabb folyást biztosítani. Nem .,nyegle kozmopolita'"''

1 felelőtlenséggel, hanem nagyon is határozott politikai-társadalmi céllal. Ezért szerkesztette egy ideig a külföldi áramlatokat örömmel köszöntő, azok szellemiségét sugárzó polgári folyóiratot, Kiss József A Hét című mozgékony és eleven irodalmi-művészeti lapját, amelynek hasábjain ügyesen fogalmazta meg nagy k ül földisme rétén ek jelentőségét is saját írói ars poeticája szempontjából': „Egyet akarunk mindketten — írta Ignotusnak küldött vitacikkében, ön azt akarja, legyen a magyar szélesebb látókörű, kozmopolitább. Mi is. de aztán, ha már egyszer sokat látott, de csakis akkor, térjen vissza közénk, forduljon tár. magához, a néphez, abban gyökerezve írjon olyan dolgokat, amelyeket minden nép nyelvén megértenek, mert látkörük széles, internacionális leszen, s amely azért miránk a magyarra fog hatni, mert gyökerei a magyar nép még fejletlen látású, de mély filozófiájában gyökereznek. Eddig a magyar ún. népies iskola mindig csak a genre-t kultiválta. Elég ebből ennyi. Nézzük meg: miképp él, szeret, gondolkodik, elmélkedik, hal meg a magyar ember a társadalmi létra különböző fokain, s tárjuk fel. hogy mi épp a magyaros, s így szembeszökő ebben."

6

0 Justh kozmopolitizmusra vonatkozó elképzelései azonosak voltak a Reviczkyével. Idézetünk is kis módosítással Reviczky nézetét népszerűsíti. Azt igazolja tehát, hogy Justh terminológiájában a kozmopolita a modernnel, a széles látókörű európaival, az européerrel azonos. Ez is volt a szó reális tartalmi jegye a századvégen. így tartotta magát Justh „kényszerutazó kozmopolitá"nak.

(l

t Ebben az értelemben használta Ady is akkor, amikor egy 1905-ben írt cikkében Csokonait „kora kozmopolitájának"

0

2 nevezte. És ilyen értelembén szólott Jysthról és Turgenyevről Halász Gábor, amikor azt állította róluk, hogy „kozmopoliták" voltak Párizsban, „de a maguk nemzeti módján, párizsi orosz az egyik, párizsi magyar a másik, félreérthetetlenül, letörülhetett!énül".

1'

3" A kozmopolitizmus fogalmi köre a XX. században sok negatív vonással gazdagodott, és erősen pejoratív értelmezést kapott. A szó" jelentésváltozatávai azenban nem törődtek sokat az időközben megjelent bírálatok írói, és nem módosítottak az előző kritikák megbélyegzővé vált kozmopolita jelzőjén. Így '224