Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

összegezve tehát az eddig mondottakat, az alábbi rorrendet állítom fel a tolnai községek között arra. hogy honnan csatlakozhattak legtöbben a zombaiakhoz. Azonban ez is valószínűségi sorrend! Későbbi kutatások még módosíthatják. Szentlőrinc, Simontornya, Tamási; Földvár, Fadd, Bölcske, Szekszárd (6—8 család községenként), Görbő, Nyék, Ireg, Keszi; Decs, öcsény (3—4 család községenként). Végül az alábbi 56 családról azt állapíthatjuk meg, hogy nem Tolna megyében laktak Orosházára költözésük előtt. (Ez a szám az 1751-es összeírás teljes létszámának éppen 20%-a.) Az is lehetséges azonban, hogy a már Tolna megyeinek elkönyveltek között is vannak olyanok, akik az itt felsoroltakkal együtt valahonnan máshonnan érkeztek Orosházára. Ádász, Bella, Bezi, Céda, Császár, Csete, Csigi, Csiszár, Darók (2), Dér, Dimák (2), Dominkó, Drahota. Erdélyi, Gabnai (4), Gubics, Héjas, Izsacski, Izsó (2), Jakab, Káldi (2), Lövei (2), Madai, Marjó. Nyigrini, Pataki (2), Sédeni, Sin, Sonkolyos, Reese, Sulyo (2), Szák, Szélesi, Szemenyei, Szó, Szokodi (3), Szulok (2). Vági, Verasztó (2), Zsirai. Zsoldos. A továbbiakban megpróbálok ezek egy részének az eredetére is választ adni. II. Mint elöljáróban mondtam, Zomba környéke, Tolna megye nagy része is teljesen lakatlan volt még a XVIII. század elején. Az 1728-as összeírás Tolna megyében 87 helységet sorol fel. Legtöbbnek megadja az újjáalapítási évét is, és csak hétről állítja azt, hogy régi település, népessége folytonos. A hét között csak három van olyan, amelyről megállapíthattuk, hogy lakosaikból néhányan csatlakoztak az Orosházára áttelepülőkhöz. (Decs, Nagyszokoly és öcsény.) Akik azonban innen jöttek, azok is másodlagos települtek lehettek, s a zombaiakkal, Tolna megye XVIII. századi lakosságának nagy részével és esetleg azokkal, akikről azt mondottuk, hogy Orosháza előtt nem Tolnában laktak, valahol máshol élhettek. Továbbiakban ezt a régebbi lakhelyet keressük. Sokan állítottuk már azt, hogy az orosháziak Zombára, helyesebben Tolnába valahonnan az Északnyugat-Dunántúlról, az ország nyugati részéből jöttek. Több községből verbuválódtak (hasonlóan az orosházi átköltözéshez), Sopron, Vas és Győr megye lehetett eredeti lakhelyük. Ezt a megállapítást a helységre utaló, helynévből képzett családnevek tanúságai alapján tettük. Sok igazság van ebben a feltételezésben, de érdemes egy kicsit közelebbről, tüzetesebben megvizsgálni a kérdést. Az első orosházi összeírásokban 77 helynévre utaló családnevet viselő családfőt találunk. (A Veres József által közölt bővebb, nemesek neveivel kiegészített összeírást vettem alapul számításaimhoz.) Figyelembe kellett vennem azonban a régebbi összeírásokat, hogy a nevek eredeti alakjára is következtetni tudjak. (Például a Ravasz név csak Veresnél fordul elő ebben a formában. Előtte a legtöbbször a Ravazdi alak volt használatos, mely kétségtelenül a mai Ravaszd nevű községre utal. Ugyanígy a Szalók név előtte Sza'201