Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

let céltudatos, aktív oktató-nevelő tevékenységének a hatásfelmérését végezték el ugyancsak kérdőíves módszerrel. A hatásfelmerés nemcsak azt mutatta meg, hogy jelenlegi óvónőképzésünk korszerűen szolgálja hallgatóink világnézeti és politikai nevelését, mélyíti el szocialista erkölcsi-elvi felfogását és meggyőződését, hanem azt is, liogy a megnyugtató fejlődés megállapítása mellett még személyiségük formálása mely területén kell fokozni a nevelői ráhatásokat. A továbbiakban HOLLÖS Károly (Sopron) a csoportvezető tanárok nevelő munkájának néhány időszerű kérdéseit tárgyalja, és közli saját idevonatkozó hasznosítható tapasztalatait. — FÖLDINÉ BOROS Judit (Sopron) a gyakorlati képzés nevelő hatásának elemzését végzi el a legfőbb nevelési célkitűzéseknek a gyakorlatban elért eredményei tükrében. Nemcsak megállapít, hanem a jobb eredmények eléréséhez ötleteket is ad. E cikkel a képzésnek nemcsak egy fontos területére utal, hanem a differenciáltabb, elmélyültebb gyakorlati képzésre is ösztönöz. Hasonló segítő szándék jellemzi BABODI BÉLA (Kecskemét) közleményét is. (A pedagógiai gyakorlatok hatékonyságának fokozása az óvónőképzésben.) A kiváló szakember hozzáértésével értékes pedagógiai— didaktikai gondolatokat közöl szakmatársai számára igen jól hasznosíthatóan. — Az óvónőképzés gyakorlatát kívánja szolgálni ugyancsak BESSENYEI ANTAL (Szarvas) metodikai közleménye: ,,A pedagógiai rajz oktatásának problémái a szarvasi óvónőképzőben". A gazdag metodikai tapasztalattal rendelkező szaktanár itt igen örvendetesen nemcsak problémákat vet fel, — mint a cím jelzéséből feltehetnők — hanem a pedagógiai rajz tanításának komoly vizsgálatokon és tapasztalatokon nyugvó legjobb megoldási módiát is keresi. Nagy segítséget nyújt metodikai tanácsa főleg a háromdimenziós plasztikus tárgyak két dimenzióban való rajzi kifejezéséhez. E módszer segítségével könnyen megtaníthatja a képző rajztanár hallgatóit a tárgyak gondos elemzésére, a lényeges elemek, formák és szerkezetek meglátására, . vagyis önálló elemző-szintetizáló gondolati tevékenységre és meglátásuk könnyű lerajzolására. A mellékelt szemléltető rajzok a módszer használhatóságát meggyőzően igazolják. — Végül e részben foglal helyet ROBERT GÁBOR (Kecskemét) cikke: „A zenei nevelőmunka szerepe az óvónőképzésben". A cikk arra a nehéz kérdésre keres választ, hogy az ének-zene képzés szempontjából oly rövid kétévi képzési időt miként lehetne jobban kihasználni a hallgatók énekzene kultúrája és ízlése helyes irányú alakítására. A II. főrész az ÓVODAI NEVELÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA tárgykörből közöl hat szerzőtől tanulmányokat. Az első BAGI RÓZA (Szarvas) tanulmánya: „Néhány adat az óvodai nevelés-oktatásra vonatkozó társadalmi igények felméréséhez" igen érdekes témával foglalkozik. A társadalmi követelményrendszer ismerete és figyelembevétele elengedhetetlen szükséglet a korszerű óvodai nevelés kialakítása érdekében. Ezt a követelményrendszert azonban nem a szülők és a gyakorló pedagógusok véleményéből tudhatjuk meg, hanem a szocialista társadalom jelenlegi és távlati igényeinek, a korszerű mai általános iskola alsó tagozata (főleg az első osztálya) feladatrendszerének és az átlagos magyar gyermekek személyiségjegyeinek stendertizált felméréséből. így a szerző munkája inkább csak szociológiai felmérő jellegű, és csupán azt mutatja meg, hogy a szülők és az ált. iskolai nevelők helyesen és tisztán látják-e azokat a követelményeket, amiket az iskolaérettség kialakítása érdekében az óvodai nevelésnek tudnia és teljesíteni kell. A felmérés 100 szülő és 1000 ált. iskolai nevelő megkérdezésével történt, s azt is igazolja, hogy ez igényeket részben nem veheti figyelembe az óvoda, részben túl általános, vagy teljesíthetetlen, részben hiányosan felsorolt igények, csak részben olyanok, amik a társadalmi követelményrendszerbe beleillők. Az óvónő szerepjáték irányító tevékenységének didaktikai problémáival foglalkozik KOVÁCS GYÖRGY (Szarvas) értékes tanulmánya. Az óvodásgyermek életkori sajátosságainak alapos pszichológiai ismerete és a gyermekek játékainak jó megfigyelése, valamint egy didaktikai kísérlet eredményeinek a felhasználása biztosítja, hogy a tanulmány írója határozottan és megbízhatóan tisztázhasson fogalmakat és állapítson meg törvényszerűségeket. A szerző miután megállapítja az óv6nő közvetlen és közvetett irányító tevékenységének fogalmát és e tevékenység hatását a gyermekek játékos viselkedésére, kimutatásban szemlélteti a témaadás és témaeszköz nyújtása, illetőleg eszközadásának elhagyása esetén a gyermekek játékos aktivitásának változásait, a játékuk idői tartósságát, valamint a játékba bekapcsolódó gyermekek számát. A különböző változatú (a gyermekek spon452.