Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - VITA - Sipiczky János: Békéscsaba városfejlesztése

Az eddig elmondottak főleg a város közművesítésére és ezzel szorosan összefüggő egyéb ellátottságra nyújtanak felvilágosítást, fontosságban azonban talán még megelőzik ezeket a város iparosításával kapcsolatos megállapítások. Igaz ugyan, hogy új iparágak ebben az időszakban nemigen jelentkeznek, a meglevőkön belül azonban olyan új létesítményekről lehet beszámolni, mint a 2000 vagonos hűtőház, a Kner Nyomda bővítése, a Forgácsoló Szerszámgyár új gyártelepe, és elsősorban a Békéscsabai Konzervgyár létesítése, nem beszélve az István-malom, a kötöttárugyár és a téglagyárak nagyarányú rekonstrukciójáról. Ezek a tények bizonyítják, hogy a város vezetősége helyesen ismerte fel az iparosításnak a város fejlődésében elfoglalt súlyponti jelentőségét. Az eddig elmondottakon kívül közismerten a város fejlődésének egyik legsúlyosabb problémája a lakáskérdés. Itt nemcsak a város lakosságszámának rohamos növekedéséből eredő többletigényt kell figyelembe venni, amely nem kis részben az ide telepítendő üzemek lakásigényéből is keletkezik, hanem nem lehet szó nélkül elmenni az eddig kialakult helyzet mellett sem, melyet a Békéscsabára eddig jellemző beépítési forma és beépítési mód határoz meg. A város mintegy 7400 lakóépületének döntő többsége szilárd alapozás és szigetelés nélküli vályogépületekből áll, ennél korszerűbb és főleg többszintes epületek a közművesítés szinte teljes hiánya miatt nagyobb számban nem épülhettek meg. A közművesítés kiépítése ezen a téren is meghozta a döntő változást, hiszen a 60-as években állami beruházásból közel 1700 lakás épült többszintes, általában 3 emeletes épületekben, ezekhez hozzá kell még számítani az OTP beruházásában épült Morki utcai lakótelepet 284 lakásával, és a Lencsési úton épült KISZ-lakótelepet. A város vezetőségének erőfeszítéseit jellemzi, hogy különösen az utóbbi lakótelepeken erejét szinte meghaladó közművesítést hajtott végre, ami elsősorban a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével jelentkezett. Az eddig ismertetett tények képezik a kiindulópontját a távlati fejlesztés további menetének, ezen belül természetesen döntően a IV. ötéves tervben megvalósuló elképzeléseknek. Ezeknek az elképzeléseknek az elvi alapját a különböző rendezési terven kívül a városközpont részletes rendezési terve, az északi iparterület rendezési terve képezi és ide sorolható a vízműhálózat, szennyvízcsatorna-hálózat és nem utolsó sorban az úthálózat 20 éves fejlesztési terve is. Ezek alapján most már átfogóbb koncepciók is alakíthatók ki, amelyeknek az alapvető gondolatát abban lehet összefoglalni, hogy az eddig bizonyos fokig extenzív fejlődés helyébe a város intenzív fejlesztése lép, ami elsősorban a városközpont területének következetes kiépítésében mutatkozik meg. Ennek első lépése a Tanácsköztársaság útja környékének a kiépítése, ami még ebben az évben megkezdődik, és a IV. ötéves terv végéig a Petőfi utca vonaláig lényegében befejeződik, ugyanennek a koncepciónak része a Tanácsköztársaság útja alsó — Kazinczy utca és Sallai utca közti — szakaszának a beépítése, amelynek első lépése a Munkácsy tér környékének most kialakuló beépítésével már megtörtént. Ezen belül megépül a Kazinczy és Trefort utca közötti lakótelep, ABC-áruház, a Szigligeti utcában 100 férőhelyes óvoda és bölcsőde, szolgáltató létesítmény, és természetesen többszintes lakások is. A Munkácsy téren középmagas épület fogja a városképi jelleget adni. Befelé haladva a város központja felé, a Petőfi — Jókai utca vonalától kezdve OTP beruházásában épül ki a Tanácsköztársaság útja mindkét oldala. A városias megjelenés érdekében az itteni épületek földszintjén csak portálszerű kiképzést, illetve megfelelő üzlethálózat kialakítását engedélyezzük. Az első lépések még ebben az évben a Tanácsköztársaság útja 16., illetve 22—24. számú épületek szanálásával történnek meg, amelyeket nyomon követ a páratlan oldalon a Mednyánszky és a Gyóni Géza utcai szakasz rendezése, amit főleg a Tanácsköztársaság útjának még az idén beinduló korszerűsítése követel meg. A Kazinczy utcai lakótelep pedig még ebben a tervidőszakban a Tolnai utca vonaláig épül ki. Ennél a témánál maradva feltétlenül meg kell említeni a Dózsa György út — Bánszki utca sarkán, továbbá a Március 8. téren építendő középmagas, illetve magasházakat, amelyek ezeken a pontokon a városkép kialakításához kívánatos vertikális elemeket szolgáltatják. Ugyancsak előkészületben van a Szabadság tér páratlan oldalának a rendezése, a tervek szerint 1970-ig a Március 8 tér és a pártbizottság között a tervnek megfelelő megjelenésű irodaház fog épülni ezen a szakaszon. Az eddig felsoroltakból kitűnik, hogy az állami, illetve az OTP-beruházásban 98